TEMPLOM
Az 1332-1377. évi pápai tizedjegyzék szerint önálló plébániával rendelkezett, mely arra enged következtetni, hogy temploma is volt. A Canonica Visitátió (egyházlátogatási jegyzőkönyv} feljegyzéséből tudjuk, hogy temploma a 17. század közepén elpusztult, melynek pótlására fatemplomot építettek. A fatemplom 1672-ben már állhatott, mert ez év május 20-án Farkas István licentiatus misét mondott benne. Egy másik adat szerint 1700-ban Bodó György licentiatus tartott rendszeresen misét a templomban.[85] A templomnak tornya nem volt. A mellette álló haranglábban 1713-ban és 1731-ben egy harang volt.
A mai templomot valószínű Bossnyák Mihály esztergomi kanonok építette 1747-ben. A templom torony nélküli lehetett, mert 1755-ben és 1789-ben a 3, illetve 2 harang külön haranglábban volt elhelyezve.
A templom 18-19. századi történetére a későbbiekben is csak szórványos adatokkal rendelkezünk. A Martinus Podhornyeczky műhelyében 1752-ben készült orgona a második világháború idején pusztult el. Ekkor veszett el az 1790-ben öntött harang is, melynek felirata "fecit Benjamin Stephanides Losonci" volt. 1863-ban még megvolt az a harang melyet Csábi János és Gál Márton ajándékozott a templomnak.[86]
A marcali plébános, Kozma Miklós feljegyzéséből tudjuk, hogy 1895. augusztusában "Herczeg István ilinyi igen jóravaló jobbágy ember a csitári templomnak egy csillárt ajándékozott 8 gyertyásra s egyszersmint az égetendő gyertya s az csillár fenntartására örök időkre 50 f. szóval ötven frt. alapítványt tett egyházhatóságilag jóváhagyva". Ez év novemberében pedig Sebők Márk özvegye Kollár Viktória két darab vörös színű lobogót ajándékozott a csitári templomnak.
A templom falain keletkezett nagyméretű repedések és vakolat hullás miatt, 1897-ben, "hatóságilag bezáratott". A felújítási munkákat a hugyagi templomtól kölcsönkért pénzen, 1350 forint költséggel végezték el. Az épület renoválását 1900 nyarán fejezték be, felszentelésére ez év július 29-én került sor. A szentmisét "Erdély apostoli lelkületű püspöke gr. Mailáth Gusztáv Károly, a vidéki papság és előkelőségek, úgyszintén a környékbeli plébániák körmenetileg megjelent számtalan hívei jelenlétében celebrálta." A felszentelés előtti hónapokban került a templomba a napjainkban is látható főoltár és a Mária mellékoltár. Történetéről a História Domusban az "Egyveleg" címszó alatt az alábbiakat olvashatjuk: "A főoltárt a mellékoltárról s lurdi szobrot és szószéket egészen újonnan állította gr. Mailáth Géza és nagylelkű neje Zichy Marietta gárdonyi földbirtokosok 1370 frt költséggel. Ugyancsak ez alkalommal Zichy Marietta grófnő önkezűleg készített gyönyörű kazulával, oltárterítőkkel és szőnyeggel ajándékozta meg az Úr házát."
Az 1900. július 29-én történt felszentelés előtti időből egy részletes leltárt ismerünk a templom felszereléséhez tartozó tárgyakról. Az 1898-ban készült leltár szerint ekkor a templomban az alábbi tárgyak voltak: Réz szentségtartó aranyozva 1 db, - réz áldoztató kehely aranyozva 1 db, - ezüst kehely 1 db, - szent olajokra alpacca edény 3 db, - füstölő hajócskával 4 db, - oltárlámpa 1 db, - üveglámpás 1 db, - harang 3 db, - oltárcsengettyű 2 db, - szenteltvíztartó 3 réz, 1 fa, 1 márvány, - ostyasütő 1, vágó 2 db, - szenteltvíz hintő 2 db, - ministránsruha 2 vörös, 2 kék, 2 fekete, - oltárszőnyeg 3 db, - szószékterítő 5 db, - csillár 8 gyertyára, 2 rúdú mennyezet 1 db, - zászlók 9 db, - Feltámadt szobra 1 db, - Szenvedő oltárkép 1 db, - fakereszt 3 db, gyóntatószék 1 db, - koporsó gyászmiséhez 1 db, - pad 16, zsámoly 1, díszpad 1, - orgona 1 db, - fagyertyatartó 20 db, réz 2 db, - Szent sír 1 db, - beteglátogatáshoz burza 1 db, pörsöly 1 db.
Tanulságos megismernünk az egyházi ünnepek szertartásaira vonatkozó
szabályokat, melyeket a marcali plébános állított össze 1863-ban. A kézzel írott
füzetből néhány helyi sajátosságra utaló intézkedést mutatunk be. Megértéséhez
tudnunk kell, hogy 1947-ig községünk Nógrádmarcal filiája volt, a misét, a hittan
tanítását stb. a Marcalban lakó plébánosok végezték Csitárban is.
1. Szülőasszony avatása
"Avatás előtt égő gyertya adatik az anya kezébe. A keresztelés és avatás kiszolgáltatása a reggeli órákban szent mise előtt történik. Csitárban is így történik, de csak akkoron, ha a lelkész oda menetelkor esetileg alkalom adná elő magát, ellenben az anyaegyházba jönni tartoznak.
2. Gyónás
A pap a gyónás idejét a vasárnapi szószékről hirdeti ki. A gyónás történjen kedden délután, az áldozás pedig szerdán, így van felkészülési idő. Kik a készületre meg nem jelennek gyónáshoz nem bocsájtatnak.
3. Házasság utáni avatás
A marcaliak avatása az esküdtetés utáni napon történik a szentmise előtt. Csitár és gárdonyiak avatása mindjárt az esküdtetés után történik. Az esketés 60 krajcár, az ezutáni avatás 10 krajcárba kerül. Ezen felül még két font hús árát (30 krajcár) kötelesek megfizetni, egy kendőt, egy kalácsot, egy üveg bort adnak.
4. Hamvazó szerda
Éjfélkor nagy haranggal a böjt kezdete jelentetik.
5. Harangozás böjti péntek délután
Nap lementekor első harangszó, a marhák hazajövetelekor a második, ezután negyed óra múlva beharangozás.
6. Előfogat
Csitárban az egyházfi vásár- és ünnepnapokon a plébános lovai számára egy adag szénát ad a község szénájából.
7. Sarjú kaszálás
A sarjú kaszálást pedig Csitárban csekély díj mellett a község végzi el. A gyűjtést a harangozó segítsége mellett leánykák eszközlik.
A kis kitérő után folytassuk a templom további történetére vonatkozó adatok ismertetését. Az 1900-ban felújított templom tornyába, a régi törött pótlására, 1903. április 6-án egy új harangot helyeztek el Szent Ilona tiszteletére. A 206 és fél kilós cisz hangú nagyharang Novotny Antal temesvári harangöntő műhelyében készült. A harang a szállítás és szerelési költségekkel együtt 826 korona 13 fillérbe került.
Egy évvel később, 1904. július 30-án, a gárdonyi Mailáth kastélyban felszentelték a nyilvános jelleggel bíró kápolnát. A felszentelést Mailáth Gusztáv Károly püspök végezte. A fa állványon lévő 35 cm átmérőjű kis harangot a Budapesti Szivattyú és Gépgyár készítette 1904-ben a kápolna részére.[87]
Új templom építése több alkalommal felmerült a két világháború között. 1938-ban a tervét is megrendelték, melyet Szeghő Lajos és Balázs Frigyes építőmesterek készítettek el. A 28 méter hosszú és a 13 méter széles templom megépítésére nem került sor.
Csitár 1947 februárjában önálló lelkészséget kapott, filiája lett Iliny, de ide tartozott Gárdony puszta is. Az önálló lelkészség megalakulásától 1964-ig rendszeresen vezették a Historia Domust, mely nélkülözhetetlen forrása a templom további története feldolgozásához. E hiteles dokumentumra támaszkodunk mi is, a templom második világháború utáni történetének megírásánál.
Raáb Kornél a falu első lelkésze részletes feljegyzést készített a templom állapotáról, a javítási munkák megkezdéséről stb. Csitári lelkészségének első évéről, az itt talált állapotokról az alábbiakat írta a Historia Domusba. "A csitári templomot 1947. február 4-én nagyon piszkos és elhanyagolt állapotban találtam. Az ostrom és a háború, az ezt követő orosz megszállás idején, az oroszok a templomot szállásnak használták, lovakat is kötöttek be. Bent tüzeltek és főztek, úgy hogy a falak szürkék voltak a füsttől és koromtól. Először is a sekrestyét és a haranglábat hozattam rendbe egy itteni cigány kőművessel. Az ablak keretek, a bútorok és törött padok megjavítását Csikány Mihály csitári hívem készítette és javította ki teljesen önzetlenül. A Mária oltárba egy új oltárkövet hozattam Esztergomból, tekintve hogy eddig ez ott nem volt. Ezt is Csikány Mihály sülyesztette be az oltárba. Így most már mindkét oltáron lehet misézni. A sekrestyében lévő úgynevezett szószék feljáratot, melynek külső templom felöli része már a szószék felállításakor befalaztatott, a sekrestye felöl is befalaztattam."
1948. augusztus 23-án a plébánia épületének alapkőletételére került sor. Az építőanyagot a gárdonyi malom lebontott anyagából biztosították. A plébánia épületét Vadas Gyula, balassagyarmati építész tervezte, az ácsmunkákat Bárány Ferenc csitári születésű ácsmester vállalta el.
A ma is látható stációs képeket 1949 augusztusában vásárolták Csábi László és a hívek adományából.
1950. május 1-jétől Csitár plébánia rangot kapott, az eddigi lelkészt Raáb Kornélt plébános helyettesnek nevezték ki. 1974-ig a később ide helyezett papok is plébános helyettesi rangban működtek.
Megörökítésre érdemes Jávor Mihály plébános feljegyzése, melyet a csitári hívekről írt az 1950-es évek elején: "A csitáriak szorgalmas templombajárók. Mondják ugyan, hogy szórakozni, a nők-leányok ruhájukat mutogatni mennek a templomba. A templomban különösen a nagylányoknak és menyecskéknek saját helyük van, amiért ha kell harcolnak is, vagyis lökdösődnek."
A mai keresztelőkút 1957-ben került a templomba. Dominek György budapesti lelkész terve alapján Géber Nándor piszkei kőfaragó készítette, vörösréz teteje Safarik lakatos munkája. Az új keresztelőkutat, 1957. október 15-én, dr. Schwarez Eggenhofer Artúr esztergomi érsek áldotta meg.
1960-ban Gálffy Béla jászberényi festőművész restaurálta a főoltár képét, a kórusra új villanyorgona került, melyet 1961. márciusában Dr. Szabó Imre esztergomi segédpüspök szentelt fel.
A hajó és a szentély színes ablakait Kopp Ferencné fóti üvegiparművész
készttette 1964-ben. Az első színes ablak a szentélyben szeptember 14-re, a
templombúcsú napjára készült el. A színes kép egy díszes keresztet ábrázol,
mögötte a felkelő nap stilizált képe, a kálvária-domb stilizált vonala és a
felirat: "Megtörte holta a halált." Ez év karácsonyára elkészültek
a hajó déli oldalán lévő ablakok színes üvegei is. Az első a szentségekről szóló
dogmatikát szimbolizálva: Az Isten Fia, Jézus Krisztus a kegyelem megszerzője,
amely kegyelmet a hét szentségben a Szentlélek oszt ki. Felirat: "Szentlélekkel
teljetek el!" A hajó másik üvegablakán a kegyelmi élet szimbólumát láthatjuk:
Krisztus monogram, amelynek - kereszt alakú lévén - az alsó szárából szőlővesszők
nőnek ki és gyümölcsöt teremnek. Felirat: "Aki Bennem marad, az bő termést
hoz." Az északi oldal első ablakán lévő festmény a Mária-dogmák szimbolikája.
Felirat: "Megváltónk anyja, Mianyánk". A hátsó ablak az egyházat szimbolizálja.
Felirat: "Akiket Isten lelke vezérel, azok Isten fiai." Az ablakok
színes rajzainak tervét Bárdos Ferenc plébános helyettes készítette.[88]
Az önálló lelkészség - 1950-től plébánia - megalakulása óta, az alábbi plébánosok
szolgáltak Csitárban.
Raab Kornél 1947.
I. 1. - 1950. VIII. 30.
Jávor Mihály 1950.
IX. 1. - 1951. II. 12.
Oláh Tóth Antal 1951.
II. 12. - 1955. IX. 30.
Brinzik József 1955.
X. 1. - 1960. VI. 12.
Bárdos Ferenc 1960.
VI. 14. - 1970. VIII. 30.
Ávéd Antal 1970.
IX. 1. - 1971. VIII. 1.
Deés Ferenc 1971.
IX. I. - 1975. II. 27.
Ilosvai Gyula 1975.
III. 1. - 1988. VIII. 30.
Udvardy György 1988.
IX. l. - 1990. VII. 30.
Koltai Artúr 1990.
VIII. 1. -