Abonyi Géza

(Bp., 1894. okt. 23.–Bp., 1949. máj. 30.): színész, színészpedagógus. A SzAk-t 1915-ben végezte el, és a Magyar Színházhoz szerződött. Harcolt az I. világháborúban. Leszerelése után, 1917–18-ban az Intim Kabaréban szerepelt. 1918–1949 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1941-től 1949-ig a SzAk-a drámai gyakorlatot és beszédművészetet tanított. 1945–1948 között a Színészek Szabad Szakszervezetének elnöke volt. Abonyi Géza férfias megjelenése, széles érzelmi skálájú játéka főként klasszikus, fiatal szerelmes- és hősszerepekben érvényesült. Egyszerű eszközei, elmélyült emberábrázolása jellemszerepekben, könnyed és vidám figurák megjelenítésekor is hatásos volt. F.Sz. Rómeó (Sh.: Rómeó és Júlia); Sebastian (Sh.: Vízkereszt); Faust (Goethe); Mózes (Madách I.); Bolond (Sh.: Lear király); Bánk (Katona J.: Bánk bán); Besszemenov (Gorkij: Kispolgárok).