Bárdos Artúr

(Bp., 1882. ápr. 2.–Buffalo, 1974. aug. 10.): rendező, színházigazgató, színházelméleti író. A bp.-i egyetemen jogot végzett. Pályáját újságíróként kezdte (Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap). 1909-ben Berlinben Max Reinhardt asszisztense, Hamburgban és Lipcsében rend. és dramaturg volt. Hazatértekor, 1910-ben Színjáték c. rövid életű folyóiratot alapított, de rendszeresen jelentek meg írásai a Nyugat-ban is. 1911-ben a Feld Irén vezette Kamarajátékok rend.-je volt. 1912-ben Révész Béla íróval megalapította az Új Színpadot. 1915-től a Modern Színpad Kabarét vezette. A színház a Koronaherceg (ma Petőfi S.) utcában 1918-tól Belvárosi Színház néven működött, s Bárdos kisebb-nagyobb megszakításokkal 1948-ig ig.-ja maradt (1918–23, 1925–26, 1932–38, 1945–48). 1918-tól 1923-ig az Andrássy úti Színházat, 1923-tól 1926-ig a Renaissance Színházat is igazgatta. 1926–1930 között Berlinben élt, rövid ideig a Theater im Palmenhaus élén állt (1928). 1930-ban néhány hónapig a Magyar Színház műv.-i vez.-jeként dolgozott. 1932. febr.-jától a Révay utcai Művész Színházat irányította az évad végéig. 1936–1938 között ig.-ja volt a Fővárosi Operettszínház épületében működő Művész Színháznak is. A háború alatt származása miatt félreállították. 1945-ben visszatért a színházi világba. 1948-ban kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárává, színháztudományi előadásokat tervezett. 1948-ban az USA-ba emigrált. 1949-ben a washingtoni Catholic University of America vendégtanára volt. 1954-ben New Yorkban megrendezte Molnár Ferenc Liliomát Jávor Pál főszereplésével. Az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió munkatársaként hangjátékokat rendezett, és színházi tárgyú írásokat olvasott fel. Bárdos rendezéseiben, Max Reinhardt hatására, a színjáték valamennyi alkotóelemének egyenrangú megjelenítésére törekedett, a színészi játékot ítélve a legfontosabbnak. Színházainak műsorán jó érzékkel tartotta egyensúlyban a közönségdarabokat az irodalmilag értékes kortárs és klasszikus művekkel. Szerette a kísérleteket: számos fiatal színész és író mutatkozott be nála. F.R. Strindberg: Hattyúvér; Crommelynck: Csodaszarvas; Géraldy: Szeretni; Sarment: Árnyhalász; Zilahy L.: Tűzmadár; Meller R.: Irja hadnagy; Arisztophanész: Lüzisztraté; Shaw: Szent Johanna; Sh.: A velencei kalmár, Rómeó és Júlia. Könyvei: Két ösvény (Versek, 1903); Az új színpad (1912); Uralkodók és komédiások (1936); Játék a függöny mögött (1942); A színház műhelytitkai (1943); Alkonyat (Versek, 1967).

BÁRDOS ARTÚR

BÁRDOS ARTÚR