Benke József

(Kálnok, 1781. júl. 18.–Diósgyőr, 1855. aug. 15.): színész, drámafordító, szakíró. 1804. márc. 24-én lépett föl először Kolozsvárott (Sh.–Schröder: Hamlet, Elrich testőr). 1804–05-ben nyolc hónapot Bécsben töltött. 1806-ban a Mo.-ra jött erdélyi társ. tagja, 1807–1815 között megszakításokkal Pesten játszott. 1811–1813 között Komáromban és Győrben egy kis társ. tagja. 1815-től 1820-ig Miskolcon folytatta pályáját, majd uo. tanítóként telepedett le. 1833–34-ben Budán élt, leányát, Benke Juditot – Laborfalvi Rózát – hozta fel a Várszínházhoz. Rövid ideig – 1835. ápr.-tól okt.-ig – uo. pénztáros. 1835. ápr. 3-án játszott is a színházban. 1836. ápr. 17-én Miskolcon lépett föl utoljára. Vejét, Jókai Mórt, 1849-ben tardonai bujdosása idején támogatta. Korának legműveltebb színészei közé tartozott. Hiányos színlapadataink szerint is 162 dráma 182 szerepét játszotta el. A síró-éneklő iskola letisztultabb változatát képviselte, mint Kótsi Patkó János tanítványa. Legnagyobb sikereit klasszikus drámák hősszerepeiben és apaszerepekben aratta. (A Hamletben öt, az Emilia Galottiban három szerepet alakított pályája során.) Három szerepéről Déryné készített leírást: Déryné emlékezései, 1955. Az öt nyelven értő Benke kb. 20 drámafordítást készített. Eredeti vígjátéka és naplója lappang. Elméleti írásait (A theatrum tzélja és haszna, 1809; Játék-Szín (Schiller-ford.) 1810, 1814; A Pesten felállítandó magyar játékszínről, 1832) újabban Kerényi Ferenc adta ki: Benke József színházelméleti írásai, 1976. F.Sz. Kálmán király (Soden–Dugonics A.: Bátori Mária); Gara Miklós (Lakos J.: Hunyadi László); Regulus (Collin); Vitéz János (Szentjóbi Szabó L.: Mátyás király); Kodrusz (Cronegk); Seregély Miklós (Kotzebue: A kisvárosiak); Galotti (Lessing: Emilia Galotti); Hamlet (Sh.–Schröder). – Ir. Törs K.: B. J. (Pesti Hírlap, 1886. nov. 24.); Bayer J.: A Sok hűhó semmiért első magyar fordításáról (ItK, 1905); Solt A.: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei (1772–1826, 1970); Kerényi F.: B. J. a színész és az elméleti író (1976– szerepkatalógussal).