Csiky Gergely

(Pankota, 1842. dec. 8.–Bp., 1891. nov. 19.): író, műfordító. Felszentelt pap volt. 1874-ben írta első drámáját A jóslat c. Szerkezetében világos, a drámai és komikai jelleget elegyítő, a realista ábrázolás felé közelítő vígjátékai és társadalmi drámái a dzsentri életmódot nagy jellemismerettel ábrázolták. Közel harminc drámai művet írt. Ő írta Konti József Királyfogás c. nagysikerű operettjének a szövegkönyvét (1886). 1880-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett; az MTA drámabíráló bizottságának is tagja volt. 1889 és 1891 között a Nemzeti Színház dramaturgja volt és műv. titkári munkakört is betöltött. 1882-től 1891-ig dramaturgiát és lélektant tanított a SzAk-n. F.M. A proletárok (1880); Mukányi (1880); Cifra nyomorúság (1881); A Stomfay család (1882); Szépleányok (1882); Bozóti Márta (1883); Buborékok (1884); Spartacus (1886); A vasember (1888); A nagyratermett (1890); A nagymama (1891). – Ir. Janovics. J.: Cs. G. élete és művei. 1–2. k. (1900, 1902); Hegedűs G.: Cs. G. (1954).