Csathó Kálmán

(Bp., 1881. okt. 13.–Bp., 1964. febr. 4.): író, rendező, az MTA tagja. Bp.-en elvégezte a Jogi Egyetemet, majd Berlinben színházi tanulmányokat folytatott. Állami ösztöndíjjal hosszabb időt töltött Párizsban tanulmányúton, később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a színházi ügyek referense lett. 1909-től a Nemzeti Színháznál működött mint rend. 1919–1924 között és 1931-től 1935-ig főrend., 1925-től az Unio színházak vagyonfelügyelője volt. 1940–41-ben a Magyar Színház és az Andrássy Színház műv.-i ig.-ja volt. Ezután kizárólag szépíróként tevékenykedett. Számos, a táblabírók korában játszódó színdarabot írt. Szívesen rendezte saját műveit, de a modern m. drámákat is. F.R. Szomory D.: A rajongó Bolzay lány; Beaumarchais: A szevillai borbély; Molière: A fösvény; Shaw: Caesar és Cleapatra; Tóth E.: A falu rossza; Sh.: A vihar. Drámái: Az új rokon (1922); A házasságok az égben köttetnek (1924); Te csak pipálj, Ladányi! (1927); Lilla (1928); Az én lányom nem olyan (1936); Fűszer és csemege (1938). F.M. Mi van a kulisszák mögött? (1928); Ilyennek láttam őket (1957); A régi Nemzeti Színház (1960); Írótársak között (1965.) – Ir. Szondy Gy.: Cs. K. (1928).