deus ex machina

(latin): 1. a görög tragédiából ismert, a francia klasszicista tragédiáig használt dramaturgiai megoldás, amikor a szerző a cselekményt külső hatalom (istenek, a sors), ill. a cselekményen kívül álló esemény váratlan megjelenítésével zárja le; 2. az istenek váratlan és hatásos megjelenítését szolgáló lebegőgép, röptető.