Doppler Károly

(Lvov, Lengyelország, 1825. szept. 12.–Stuttgart, 1900. márc. 10.): zeneszerző, karmester, fuvolaművész. Doppler Ferenc öccse. 1838-tól bátyjával Philipp Nötzl budai német színtárs.-ánál, később honvédzenekaroknál működött mint fuvolás és karmester. 1850–1862 között a Nemzeti Színház fuvolása és másodkarmestere volt. 1853-ban közreműködött a Filharmónia Társaság létrehozásában. Bátyjával együtt Európa-szerte nagy sikerű hangversenykörutakon vettek részt, főként kétfuvolás darabokkal. 1862-től Bécsbe szerződött, ahol a Kärntnerthortheater tagja lett. 1865-től 1898-ig Stuttgartban volt operaig., valamint uo. a konzervatórium fuvola- és hangszereléstanára. F.M. A gránátos tábor (vígopera, 1853); Salvator Rosa (melodráma, társsz.: Erkel F., Doppler F. és Egressy G., 1855); Erzsébet (opera, társsz.: Erkel F. és Doppler F., 1857); A vitéz kántor (operett, 1861).