dramatikus játékok

a népköltészet többszereplős, párbeszédes formájú alkotásai, melyeket szerepjátszással összekötve adnak elő (népi színjátszás), formájában hasonlítanak az irodalmi drámához. Gyakran irodalmi-félnépi szövegek folklorizált változatai. Ide tartoznak a vallásos tárgyú úgynevezett népi misztériumjátékok, mint a betlehemezés, Heródes-játékok, paradicsomjátékok, a Zsuzsanna játékok, a dúsgazdagolásnak nevezett moralitás stb. A farsangi, lakodalmi és más ünnepek alkalmából eljátszott → alakoskodások hazánkban többnyire valamely népszokás keretében kerülnek előadásra, néha azonban alkalmi színjátszó társ.-ok is alakulhatnak e célból. – Szokásokhoz nem kötött dramatikus játékokat adtak elő a hivatásos és félhivatásos vásári komédiások, bábjátékosok, árnyjátékosok is. A kötetlen dramatikus játékok felépítése gyakran a vetélkedő játék formáját veszi fel: a szemben álló erőket egyének vagy csoportok képviselik, akik történeti köntösben is megjelenhetnek vagy megszemélyesített allegóriák lépnek színpadra. Máskor nincs konfliktusos cselekmény, hanem egy egyén, csoport vagy foglalkozás nevetségesnek tartott vonásait utánozzák vagy valamely érdekes, emlékezetes megtörtént eseményt elevenítenek meg szerepjátszás segítségével (betyárjátékok). – Ir. Ortutay Gy.: Kérdőív betlehemes játékok gyűjtéséhez (Ethn., 1956); Ujváry Z.: Egy farsangi játék funkciójának kérdéséhez (Ethn., 1957); Kardos T.–Dömötör T.: Régi magyar drámai emlékek (I–II., 1960); Ujváry Z.: Az átadás-átvétel és a funkció kérdései egy népszokásban (Műveltség és Hagyomány, 1961); Dömötör T.: Naptári ünnepek – népi színjátszás (1964); Székely Gy.: Színjátéktípusok dramaturgiája (1965).