Emőd Tamás

(Berekböszörmény, 1888. aug. 11.– Nagyvárád, 1938. okt. 22.): színpadi szerző, színházigazgató, költő. A nagyváradi jogakadémiát végezte el, és újságíróként kezdte pályáját. 1914-ben Bp.-re költözött, ahol a Modern Színpad és az Apolló Kabaré állandó színpadi szerzője lett. 1917 okt.-étől a Belvárosi Színház dramaturg-titkára, 1921–1924 között az Andrássy úti Színház, 1924–1925-ben a Blaha Lujza Színház, 1925-től 1927-ig ismét az Andrássy úti Színház műv.-i ig.-ja volt. Ekkor az Új Színházhoz került, de 1928 jún.-ában megvált az intézménytől. Nagy Endre legjobb hagyományait újította meg színházaiban. A kabaré számára előadási stílus volt. Jeleneteit, dalszövegeit ízlés, költészet és műgond jellemezte. Szm.-vekkel, dramatizálásokkal és átdolgozásokkal gazdagította a bp.-i színházak műsorát. Drámái: Borcsa Amerikában (Török R.-vel, 1927); Két lány az utcán (Török R.-vel, 1929). Librettói: Szirmai A.: Mézeskalács (1923); Benatzky: Egy lány, aki mindenkié (1936). Könyvei: Dicséret, dicsőség (1915), Ferenc Jóska ládájából (1917), Nótám, füttyöm, citerám (1926).