Földényi László

(Gödöllő, 1895. okt. 18.–Alsóörs, 1960. júl. 23.): színész. Apja Földényi Béla, híres bonviván volt. 1914-ben fejezte be a SzAk-t, majd Kassára szerződött szerelmesszínésznek. 1915-ben az orosz frontra került, ahol oroszul tanult és m. költőket szavalt Pétervárott és Moszkvában. 1918-ban Zátony Kálmánnal hadifoglyokból színtárs.-ot alakított, és népszínműveket, operetteket adtak elő. A háború után 1921-ben Kassára szerződött. 1923–1925 között a Vígszínház, 1925–26-ban a Belvárosi, 1927–1929 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1930-ban a kolozsvári m. színházhoz szerződött, majd 1934–39-ig a Magyar Színháznál működött. 1939-ben a Városi Színház, 1940–1944 között ismét a Magyar és az Új Magyar Színház tagja volt. Rövid ideig a Vígszínházban játszott. 1945-ben az Új Színházban, majd ismét a Magyar, ill. a Vidám Színház színpadán lépett fel. 1946-tól 1949-ig a Művész Színházban működött. 1950–51-ben a Belvárosi, 1952–1960 között A Magyar Néphadsereg Színháza tagja volt. Kezdetben főleg szerelmesszínészként, később jellemszerepekben aratott sikert. Több filmben is szerepelt. F.Sz. János (Molnár F.: Az ördög); Konstantin (Herczeg F.: Bizánc); Armand Duval (ifj. A. Dumas: A kaméliás hölgy); Lvov (Csehov: Ivanov); Geyer doktor (Hauptmann: Naplemente előtt); Polgármester (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása).

FÖLDÉNYI LÁSZLÓ –

FÖLDÉNYI LÁSZLÓ – Mackenzie tábornok (Christie: Tíz kicsi néger)