Farkas István

(Nagyvárad, 1929. jan. 26.–Nagyvárad, 1989. jan. 5.): rendező. Kolozsvárott a Magyar Művészeti Intézetben végzett a rend.-i szakon 1953-ban. A nagybányai színházalapító társ. tagja. 1956-ban a társ.-tal költözött át Szatmárnémetibe. 1965-től a marosvásárhelyi színház rend.-je és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet előadótanára volt. 1967–1969 között ismét a szatmári színház, 1969-től élete végéig a nagyváradi színház rend.-je, ill. 1969–1980 között egyben a m. tagozat műv.-i vez.-je is volt. Racionális gondolkodású, filozofikus beállítottságú művész volt erős képi fantáziával. Gyűlölte a melodrámát, szemléletének meghatározó eleme volt az irónia. Ő mert először Romániában egy középszerű vígjátékot maró szatírává áthangszerelni, stilárisan egységes, modern előadásként színpadra állítani. F.R. Baranga: Kerge birka; Tolsztoj–Piscator: Háború és béke; O’Neill: Amerikai Elektra; Sh.: Tévedések vígjátéka; Maróti L.: Az utolsó utáni éjszaka; Miller: Az alku; Nestroy–Heltai J.: Lumpáciusz Vagabundusz; Kós K.: Budai Nagy Antal.