Görgey Gábor; Artúr

(Bp., 1929. nov. 22.– ): író, dramaturg. 1948–49-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem német–angol szakára járt. 1950-ben a Nemzeti Színházban statisztált, ill. epizódszerepeket játszott. 1951-ben Csányba telepítették ki. 1954–1959 között hivatalsegéd, majd üzemi színjátszócsoportok rend.-je volt. 1959-től a Magyar Nemzet munkatársa, 1965–1972 között pedig a Pannónia Filmstúdió dramaturgja, 1982–1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Már érettségiző diákként versei jelentek meg a Vigilia c. folyóiratban. Első írói korszakában abszurd műveket írt – ezek közé tartozik egyik leggyakrabban játszott darabja, a Komámasszony, hol a stukker? is. 1976-ban Egy vacsora anatómiája c. verséért Robert Graves-díjjal tüntették ki. F.M. Füst és fény (1956, versek); Délkör (1963, versek); Komámasszony, hol a stukker? (színművek, 1969); Köszönöm, jól (versek, 1970); Alacsony Ararát (színművek, 1971); Lilla, cápák, nyugalom (színművek, 1976); Fejek Ferdinándnak (1982); Munkavilágítás (1984); Mindig újabb kutyák jönnek (1991).