Győr színészete

a 17. sz. első harmadától kezdve vannak adatok színjátszásról: 1629-ben iskoladrámákat adtak elő a jezsuiták, 1724-től pedig az evangélikusok. 1780–1794 között papnevelő intézet diákjai tartottak előadásokat, köztük Fehér György két darabját is bemutatták. 1742-től kezdve több ismert német vándortársulat – Wahr, Rössel, Schertz, Kuntz együttese – látogatta a várost. A Fehér Bárány fogadóban léptek fel. 1768-ban Felix Berner nyári színkört építtetett. 1783-ban E. Schikaneder, a Varázsfuvola librettistája látogatott társ.-ával Győrbe. 1784-ben újabb faszínház épült, és így a német együttesek rendszeresen látogathatták a várost. Ez idő tájt télen a volt jezsuita refektóriumban léptek fel. 1798-ban Josef Reinpacher kávéház-tulajdonos Győrszigeten kőszínházat emeltetett, amely 1927-ig állt fenn. Az új épületet Paraskovits társ.-a avatta fel 1799-ben. – Az első m. színészek, az Erdély felől érkező pesti együttes tagjai, Benke József vezetésével 1811-ben jelentek meg Győrött. Ugyanebben az időben Ferdinand Raimund társ.-a játszott négy évadon át a városban. 1817–18-ban Balog Istvánék társ.-a vendégeskedett itt. Az 1830-as években a színházat erősen átalakították, és 5–600 fő befogadására tették alkalmassá. 1840-ben Kovács Pál orvos, drámaíró kezdeményezésére Magyar Színpártoló Egyesület alakult. A német–magyar párhuzamosság azonban továbbra is fennállt. 1847–1850 között id. Károlyi Lajos, Szuper Károly, Gócs Ede társ.-ai váltották egymást. Hetényi József együttesénél 1856-ban Molnár György volt a rend. 1880-ban újabb Színpártoló Egylet alakult. 1885-ben pedig végleg megszűnt a német nyelvű színjátszás. 1886-tól Győr Somogyi Károly igazgatása alatt a pozsonyi színikerülethez tartozott. 1902-től kezdve viszont a Sopron–Szombathely–Pápa kerület keretében kapott a város folyamatos színházi ellátást. Győri Színházi Lap indult. A színigazgatók ettől kezdve több évadon át is visszatértek; így Mezei Béla (1902–1911), Patek Béla (1911–19), Somogyi Kálmán (1920–27), majd 1927-től Faragó Sándor. Ő azonban ismét kezdetleges körülmények közé került, mert a régi épületet 1927-ben lebontották. Csak 1937-ben készült el egy volt tejüzemi csarnok átalakításával egy hangversenytermet és egy színháztermet magába foglaló városi művelődési ház. 1939-től Győr a cseretársulati rendszerbe épült be. Ekkor Thuróczy Gyula, Kőszegi Géza, Szalay Károly és Kőrösi Zoltán, 1945–1949 között előbb Horváth Gyula, majd Putnik Bálint társ.-ai látogatták a várost. 1949-ben az Állami Dunántúli Tájszínház központja lett Győr, amely egy év múlva a győri Kisfaludy Színház nevet vette fel. – Ir. Koltai V.: Győr színészete, I–II. (Győr, 1889–1890); uő.: Kovács Pál élete és működése. (Győr, 1889); Lám F.: A győri német színészet története 1742–1885 (Győr, 1938).