Hollósy Kornélia

(Gertenyes, 1827. ápr. 23.–Dombegyháza, 1890. febr. 10.): énekesnő (szoprán). Tanulmányait Temesvárott, Bécsben, majd Milánóban Francesco Lampertinél folytatta. Korfuban, 1845-ben Elvira szerepében (Verdi: Ernani) debütált olyan sikerrel, hogy előbb Torinóban, majd 1846-ban Bukarestben kapott szerződést. 1846–49-ben és 1854–1862 között a Nemzeti Színház tagja, ahol a Lindában (Donizetti) aratott első sikere után operák sorát – Donizetti, Rossini, Bellini, Verdi, Meyerbeer – vitte diadalra, de jelentős szerepet vállalt a m. szerzők műveinek bemutatásában is. Ő volt többek között az első Szép Ilon (Mosonyi M.) és az első Melinda (Erkel F.: Bánk bán). Ebben a szerepben búcsúzott a színpadtól 1862. júl. 29-én. Fellépett 1850-ben Bécsben, 1852-ben Varsóban, 1862–63-ban Bukarestben, és számos vidéki színpad áhított vendége volt. Schodelné első igazi riválisa, a korszak rendkívüli jelentőségű primadonnája, lírai és koloratúr szerepekben egyaránt kiváló. A magyar csalogánynak nevezték. Hangversenyeken számos dalt népszerűsített, ismerünk neki ajánlott zeneműveket is. Makón színkört neveztek el róla. F.Sz. Rosina (Rossini: A szevillai borbély); Dinorah (Meyerbeer); Gilda (Verdi: Rigoletto); Violetta (Verdi: Traviata); Gara Mária (Erkel F.: Hunyadi László). – Ir. H. K.-emlékalbum (Makó, 1927); Diósszilágyi S.: H. K. és a magyar opera (Makó, 1935).

HOLLÓSY KORNÉLIA

HOLLÓSY KORNÉLIA