Ilosfalvy Róbert

(Hódmezővásárhely, 1927. jún. 18.– ): énekes (tenor). A Zak-n 1946-tól 1949-ig Molnár Imre és dr. Jászó Györgyné növendéke. 1947–1955 között a Honvéd Művészegyüttes tagja. A háború utáni énekesnemzedék egyik legkiemelkedőbb egyénisége. 1954-ben a Hunyadi László (Erkel Ferenc) címszerepében debütált. 1954-től az Operaház magánénekese, ahol emlékezetes alakításokat nyújtott. Sokoldalúságára jellemző, hogy széles repertoárja a líraitól a spinto szerepkörön át a hőstenor szerepekig ívelt. 1966–1982 között a kölni opera tagja volt. Fellépett Európa legjelentősebb operaszínpadain, valamint San Franciscóban és a New York-i Carnegie Hallban. Számos hanglemezfelvétel szólistája. Kossuth-díjas (1965) és Liszt Ferenc-díjas (1962). F.Sz. Tamino (Mozart: A varázsfuvola); Alvaro (Verdi: A végzet hatalma); Manrico (Verdi: A trubadúr); Alfréd (Verdi: Traviata); Otello (Verdi); Don José (Bizet: Carmen); Stolzingi Walter (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Des Grieux (Puccini: Manon Lescaut); Dick Johnson (Puccini: A Nyugat lánya).

ILOSFALVY RÓBERT –

ILOSFALVY RÓBERT – Otello (Verdi)