Kassa színészete
ebben a fontos kereskedelmi és politikai központban már a 16. sz.-tól kezdetét vette az iskolai színjátszás (1557: evangélikus; 1660: református; 1673: jezsuita). 1760-tól neves német vándortárs.-ok látogatták, pl. G. Bodenburg, Fr. A. Hilverding együttesei, melyek eleinte a Fekete Sas fogadóban, 1789-től pedig önálló színházépületben léptek fel. 1787-től a m. nyelvű kultúra értékes folyóiratokkal jelentkezett: Magyar Museum, Orpheus, Felső Magyarországi Minerva. 1816-tól a Miskolcról érkező m. színtárs. is tartott előadásokat. 1828-tól 1840-ig virágkorát élte a kassai m. színjátszás. Az Erdélyi Énekes Társulat állandósította jelenlétét, 1829–1832 között br. Berzeviczy Vincze, majd gr. Csáky Theodor irányítása alatt. Utóbbi 1830–31-ben 16 számban adta ki Nemzeti Játékszíni Tudósítások c. lapját. 1833. febr. 15-én Kassán volt Katona József Bánk bánjának ősbemutatója. Még ugyanaz év nyarán a társ. drámai részlege Budára ment, és a Várszínházban öt éven át előfutára volt a főváros állandó m. nyelvű hivatásos színjátszásának, a későbbi Nemzeti Színháznak. Ezalatt Kassán a 19. sz. hetvenes évéig folyamatos volt a német nyelvű színjátszás (1848–1861 között a m. együttes játéka a nyári évadra korlátozódott). 1861-től 1873-ig ez a város lett id. Latabár Endre központi játékhelye. 1899. szept. 28-án nyílt meg a Lang Adolf tervei alapján épült új színház. A város ekkor már a színikerületi rendszerbe tartozott. Jelesebb ig.-i közt volt Szendrey Mihály, Komjáthy János és Faragó Ödön. A cseh hadsereg 1918. dec. végén vonult be a városba. 1920-tól már cseh és szlovák nyelvű együttesek is játszottak, de még nem vehették fel a versenyt a rendszeres operai előadásokat is kínáló, Pozsonyt is ellátó m. társulattal. 1924-ben a magyarok kiszorultak a főszezonból. 1926–1937 között Iván Sándor volt az ig.; működési köre 1928-tól Kassára korlátozódott. Amikor a „bécsi döntés” nyomán ismét m. fennhatóság alá került Kassa, akkor az újonnan bevezetett stagione-rendszer érvényesült, melynek körében Tolnay Andor, Földessy Géza, majd 1942–1945 között Körössy Zoltán társ.-a szerepelt a városban. 1945–1948 között lehetetlenné vált a m. színjátszás, melynek további története a komáromi Területi Színházhoz, ill. a kassai Thália Színházhoz kapcsolódik. – Ir. Flórián K.: A kassai német színészet története 1816-ig (1927); Klestinszky L.: A kassai magyar színészet 1781–1877 (Kassa, 1878); Kerényi F.: Reformkori színészetünk levéltári dokumentációja Kassán (Kézirat, 1969); Nemzeti Játékszíni Tudósítás (sajtó alá rendezte Enyedi S., 1979); Benyovszky K.: A szlovenszkói magyar színészet vázlatos története (Bratislava, 1933); Faragó Ö.: Írásaim és emlékeim (Kassa, 1942); Kováts M.: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938 (Bratislava, 1974).