Kodály Zoltán

(Kecskemét, 1882. dec. 16.–Bp., 1967. márc. 6.): zeneszerző, népzenekutató. 1900–1905 között a Zak-n Koessler János zeneszerző növendéke volt. 1906-ban diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakán. Bartók Bélával együtt széles körű népdalgyűjtő munkába kezdett, amelynek érzelmi és tudományos eredményei egyaránt beépültek életművébe. Háry János c. népies daljátékának operaházi bemutatója 1926. okt. 16-án új hangot szólaltatott meg a m. zenés színpadi művek világában. Ezt követte az operai szintre emelt Székelyfonó (1932. ápr. 24.), majd Kuruc mese c. 1935. márc. 13-án egy táncjáték Miloss Aurél koreográfiájával. Koreográfiát készített Lamentation c. darabjára Marta Graham (New York, 1930); a Missa brevis in tempore bellire José Limón (New York, 1958). Kodály Zoltán írta Balázs Béla szövegére a Cinka Panna balladája c. színjáték zenéjét, amely azonban az 1948. márc. 15.-i bem. alkalmából súlyos politikai bírálatban részesült. A vegyeskarra és népi zenekarra írt Kállai kettőst a Magyar Állami Népi Együttes vitte színpadra. Eck Imre a Pécsi Balett számára alkotott táncokat a Nyári este (1970), a Felszállott a páva (1971), és a Gordonkaszonáta op. 8 zenéjére (1972). Kodály Zoltán 1946-tól 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Megkapta a Corvin-láncot; háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957); kiváló művész (1948).

KODÁLY ZOLTÁN

KODÁLY ZOLTÁN