Kálmán Oszkár

(Kis-Szentpéter, 1887. jún. 19.–Bp., 1971. szept. 17.): énekes (basszus). Énektanulmányait magánúton, majd a Zak-n végezte, később külföldi tanulmányutakon vett részt. 1913-ban debütált az Operaházban Sarastro szerepében (Mozart: A varázsfuvola). A Kékszakállú herceg vára (Bartók Béla) címszerepét Kálmán Oszkár alakította az ősbemutatón 1918-ban. 1913–1927, 1929–1940 és 1949–1954 között az Operaház magánénekese, 1946-tól örökös tagja. 1927–29-ben a berlini Staatsoper énekese. Számos európai operaszínpadon vendégszerepelt, oratóriuménekesként is kimagasló volt. Számos kortárs mű – Stravinsky- és Hindemith-művek, Kodály-dalok és a Budavári Te Deum – ősbemutatója fűződik nevéhez. Alakításai színészi tehetségét bizonyították. F.Sz. Leporello (Mozart: Don Giovanni); Ozmin (Mozart: Szöktetés a szerájból); Hagen (Wagner: Istenek alkonya); Marke (Wagner: Trisztán és Izolda); Collin (Puccini: Bohémélet).

KÁLMÁN OSZKÁR –

KÁLMÁN OSZKÁR – Mefistofeles (Gounod: Faust)