Koós Iván

(Bp., 1927. márc. 26.– ): báb- és díszlettervező, festőművész, műv.-i vez. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán tanult 1945–1950 között, Kmetty János és Szőnyi István tanítványaként. Hatással volt rá Csontváry festőművészetének groteszk expresszionizmusa is. Rév István műhelyében – Nemzeti Bábszínjáték – ismerkedett meg a bábjátékkal. 1954-ben alapította az Auróra (marionett) bábegyüttest, s itt tervezőként, rendezőként és színészként működött. 1953–1960 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán tanított. 1960-tól az Állami Bábszínház tervezőművésze. Rendszeresen tervezett más fővárosi és vidéki drámai színházaknak is díszletet, jelmezt. A televízióban bábtervezőként dolgozott. Magyar népi-nemzeti hagyományok, folklórelemek, régi és modern képzőművészeti stílusok, régi és kortárs bábművészeti technikák, eszközök ötvözője, nagy drámai költemények, zene- és táncdrámák látványtervezője. Egyéni és csoportos kiállításokon gyakran szerepelt itthon és külföldön. Prágában 1979-ben ezüstérmet nyert. Vezető szerepet töltött be hazai és nemzetközi színházi szervezetekben, találkozókon. 1967-ben és 1975-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1982-ben érdemes művész, 1987-ben kiváló művész lett. F.T. Sh.: Szentivánéji álom; Sztravinszkij: Petruska; Bartók B.: A csodálatos mandarin; Kodály Z.: Háry János; Vörösmarty M.: Csongor és Tünde; Mrożek: Strip-tease; Bartók B.: Cantata Profana; Jarry: Übü király; Sh.: A vihar; Tamási Á.: Ördögölő Józsiás. – Ir. Passuth K.: K. I. (Műteremsorozat, 1984); Szilágyi D.: A mai magyar bábszínház (1978); Selmeczi E.: Világhódító bábok (1986).