Kosáry Emmi

(Kisszeben, 1889. máj. 21.–Bp., 1964. okt. 22.): színésznő. A középiskola után zongoraművésznek, operaénekesnőnek készült. 1909-ben Buttykay Ákos zeneszerző felesége lett. 1912–1915 között az Operaház tagja volt. 1916-ban, 1921-ben a Víg, 1916–1919 között, 1925-ben, 1927-ben, 1931-ben, 1933-ban a Király, 1923-ban, 1927-ben, 1940-ben a Városi Színházban, 1922-ben a Fővárosi Orfeumban, 1922-ben 1931-ben a Fővárosi Operett, 1932-ben az Andrássy úti Színházban és a Budai Színkörben, 1933–34-ben a Magyar Színházban, 1934-ben a Royal Orfeumban és a Bethlen téri Színházban lépett fel. Többször vendégszerepelt külföldön: 1923-ban az USA-ban, 1926-ban Bécsben, majd Drezdában és ismét az USA-ban. Primadonnaszerepeket játszott. Az egyik legszebb hangú és legnépszerűbb operettszínésznő volt. F.Sz. Sylvia (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Xénia (Buttykay Á.: Az ezüstsirály); Médi (Schubert–Berté: Három a kislány); Katalin (Csajkovszkij: A diadalmas asszony); Juliska (Lehár F.: Pacsirta); Germaine (Planquette: A corneville-i harangok).

KOSÁRY EMMI – Sylvia (Kálmán I.: A csárdáskirálynő)