Karacs Teréz

(Pest, 1808. ápr. 18.–Békés, 1892. okt. 7.): szakíró. Apja, Karacs Ferenc rézmetsző pesti háza 1838-ig irodalmi-művészeti szalonnak számított. Írónő anyja, Takács Éva hatására 1824-ben közölt verseket, elbeszéléseket, cikkeket. Az 1840-es évek elejétől 1877-ig tanítónőként dolgozott. A korszerű m. nőnevelés egyik legnagyobb hatású személyisége. 1877 után írta meg, az 1880-as évek folyóirataiban közölte színes, irodalmi formába öntött emlékezéseit gyermek- és ifjúkora színészetéről. Könyve: A régi magyar színészetről (sajtó alá rendezte Náményi L., Arad, 1888, új kiadása: Teleki Blanka és köre, sajtó alá rendezte Sáfrán Gy., 1963). Három színművet is írt.