Laczkó Gergely

(?, 1827–Bp., 1880. márc. 13.): karmester, igazgató. 1850-ben állt először vidéki színház karmesteri dobogóján. Mindig elsőrendű társ.-oknál működött: Latabár Endrénél, Molnár Györgynél, Aradi Gerőnél. Az 1860-as évek közepén társigazgatóságot vállalt Bényei István kis társulatában, mellyel még Bécsbe is eljutottak. Halála előtt nem sokkal a Nemzeti Színház szerződtette az operaigazgatóság irodájába. F.Sz. Gilbert (Zayc: A boissyi boszorkányok); Kordula (Vahot I.: A bányarém). Pécsett (1880–82); Győrött (1882–84, ill. 1887–91); Feleki Miklósnál a Várszínházban (1884–85); Ditrói Mórnál Szabadkán (1886–87); Rakodczay Pálnál (1891–94); Zomborban és Baján (1893–95) volt szerződésben, s 1896-ban leszerződött Kolozsvárra, ahol élete végéig játszott, s legnagyobb sikereit aratta. F.Sz. Éva (Madách I.: Az ember tragédiája); Gauthier Margit (Dumas: Kaméliás hölgy); Portia (Sh.: Velencei kalmár, ill. Julius Caesar).

M.A. 1854–55: Latabár Endre; 1858–59: Molnár György; 1860–62: Latabár Endre; 1863: Dráguss Károly; 1863–64: Szigeti Imre; 1868–73: Latabár Endre; 1873–74: Völgyi György; 1874–75: Balogh György; 1876–77: Völgyi György; 1877–78: Miklósy Gyula; 1878–79: Gáspár Jenő; 1879-től: Nemzeti Színház. Igazgatóként: 1865: Székesfehérvár; 1866: Kaposvár, Nagykanizsa, Sopron, Bécs, Pozsony, Nagyszombat, Balatonfüred; 1866–67: Pécs; 1867: Mohács, Buda (Horváth-kert).