László József

(Fugyivásárhely, 1808. máj. 3. előtt–Kolozsvár, 1878. máj. 10.): színész. Iskoláit Kolozsvárott végezte, ott kezdte pályáját 1827-ben. 1828–29-ben egy évig a királyi táblánál dolgozott, majd vándorszínész lett. Első sikerei Miskolchoz, Kassához, Debrecenhez, Nagyváradhoz fűződtek. Először 1833-ban volt színig. A budai Várszínházban már 1834-ben vendégként fellépett, de nem szerződött ide. 1836-ban társig. Debrecenben, ahol színészei közé tartozott Arany János is. 1837–1858 között a Pesti Magyar, majd a Nemzeti Színház művésze lett. Ekkor, romló egészségi állapotára, szerepköri kiöregedésére és házassági válságára tekintettel, visszavonult. Vidéki vendégszereplések után 1858–59-ben a Kolozsvári Nemzeti Színházban lépett fel, ahol hamarosan művészeti tanácsadó, drámabíráló, 1871–74-ben igazgatósági tag lett. Első felesége 1830–33-ban Éder Terézia, a második 1845–1850 között De Caux Mimi volt. Hamadik nejétől, Egressy Etelkától is elvált. Fiatal szerelmesek és hősök alakításával kezdte pályáját. Igazi szerepkörét azonban a Nemzeti Színházban találta meg, ahol húsz éven át a francia társadalmi szm.-ekben és vj.-okban, valamint a mintájukra készült hazai darabokban a bonvivánt játszotta, virtuóz mozgás- és beszédtechnikával, ösztönös kedéllyel. F.Sz. Sírszellem (Vörösmarty M.: Árpád ébredése); Lengey Károly (Csató K.: Fiatal házasok); Lord Melville (id. A. Dumas: Kean); Ottó (Katona J.: Bánk bán); Zajtay Sándor (Gaál J.: A peleskei nótárius); Bolond (Sh.: Lear király); Bábel (Szigligeti E.: Rózsa); Masham (Scribe: Egy pohár víz); Heves Kálmán (Nagy I.: Tisztújítás); Mercutio (Sh.: Rómeó és Júlia); Ormódi Asztolf (Szigligeti E.: Csikós); Fecsegi (Battu: A ház becsülete); Dávid (Scribe: Eszter); MacAllan (Scott-id. Dumas: A skót nemes). – Ir. Báthory Románcsik M.: Magyar színészek és színésznők életrajzai (Kassa, 1883); Mályuszné Császár E.: L. J. (Adattár, szerepkatalógussal 1959).