Mándoky Béla

(Pankota, 1839. szept. 17.–Debrecen, 1918. ápr. 2.): színész, igazgató, rendező. 1861-ben Aradon lett színész Takács Ádámnál. 1862–63 között Hubay Gusztáv Győrbe, 1864-ben Follinus János Kolozsvárra szerződtette. 1865-ben Reszler István a debrecen–nagyváradi társ.-hoz vitte, melynek szinte egész élete során hű tagja volt. Ott lett a kezdő színészből a vidék egyik legjobb hős-, jellemszínésze, majd 1871-től szerelmes, ill. hősszerelmes szerepkörű színésze. Ott tanult bele a színházvezetésbe is, s vált a vidék egyik legerősebben szervezett konzorciumának művezetőjévé. 1881–84 között Győrben igazgatott, majd Szabadkán (1884–86), de nyugdíjas évei előtt kedvenc városába, Debrecenbe tért vissza mint színész Nagy Vince, majd Valentin Lajos társ.-ához. Visszaemlékezéseit Emléklapok (1891), ill. Színész-világ (1892) c. írta meg. Felesége Morzsai Emma volt. F.Sz. Vak Béla (Hegedűs L.: Bíbor és gyász); Hamlet, Rómeó (Sh.); Bánk bán (Katona J.); Posa márki (Schiller: Don Carlos); Carlos (Sardou: A haza).

M.A. 1869–70: Arad; 1872–73: Kassa; 1875–78: Arad, ill. Székesfehérvár.