Magyar Színkör

1983-ban alakult színházi kisvállalkozás. Művészi célkitűzésük a m. drámairodalom támogatása, m. művek színvonalas színpadra állítása, és a közönség igényeinek kielégítése, színvonalas szórakoztatása, ugyanakkor teret kívántak engedni az avantgárd kísérletezésnek is. Már a célok sokfélesége is jelzi, hogy a színkör működését kezdettől fogva zajos botrányok kísérték. A vállalkozás nem fért bele a hagyományos színházi struktúrába, anyagilag sem volt eléggé megalapozott. Önálló játszóhelyük nem volt, több helyen léptek fel, a Kossuth Klubban, az Almássy téri Szabadidő Központban és a Pataky István Művelődési Házban. Rendszeresen játszottak vidéken is, Esztergomban, Pécsett, Szekszárdon, Tápiószecsőn. Az anyagi bizonytalanság, az állandó társ. és játszóhely hiánya erősen befolyásolta a produkciók művészi színvonalát is. 1987-ben önálló játszóhelyet építettek a Népligetben. A Jurta Színház 1987. ápr. 14-én nyitotta meg kapuit. Ig.-főrend.-je Romhányi László lett, és állandó társ.-ot szerveztek. Ez a vállalkozás is tiszavirág-életű maradt, az épületet be kellett zárni, napirenden voltak a pénzügyi botrányok és a jogviták. Továbbra is a m. irodalom pártolását, m. szerzők színrevitelét tűzték ki célul és a tervekben rangos szerzői névsor – Páskándi Géza, Ratkó József, Weöres Sándor, Szentmihályi Szabó Péter, Nemeskürty István, Kósa Ferenc stb. – szerepelt. A valóságban azonban elmaradt bemutatók, gyenge produkciók jellemezték a művészi munkát. A rendszerváltás éveiben – 1988–90-ben – különböző politikai szervezetek, pártok vették bérbe az épületet, így a színház egyre inkább a politikai életben játszott főszerepet.