Nagykároly színészete

1815-ben Balog István társ.-a játszott a városban. 1818-ban előadták Bessenyei György A filozófusát. 1832-ben, 1836-ban és 1844-ben a Nemzeti Színész Társaság működött Nagykárolyban. 1847-ben Lángh Lajos volt az ig. 1854-ben Egressy Gábor is fellépett. 1862-től 1866-ig Reszler István, 1869-ben Nyíry György, 1875-ben Krecsányi Ignác, 1877-ben Gerőffy Andor, 1882-ben Bényei István, 1883–84-ben Lászy Vilmos, 1885-ben Dancz Nina és Lajos, 1886-ban Báródy Károly, 1888-ban Rakodczay Pál színtárs.-a szerepelt a városban. A 80-as években a Szarvas vendéglőben játszottak, de 1893-ban Tiszay Dezső színészei már a színkörben léptek fel, amely 1903-ban leégett. 1894-ben Csóky Sándor, 1898-ban Kunhegyi Miklós, 1899-ben újra Csóka, 1900-ban Szalkay Lajos, 1901-ben Deák Péter voltak a direktorok. 1903–1908 között Krémer Lajos az ig. 1908-ban új színház nyílt. Első vezetője Heves Béla volt 1911-ig, majd 1912-től 1915-ig Neményi Lipót, 1916–1919 között Neményi László lett az északkeleti színikerülethez tartozó város direktora. 1920-tól Szabadkay József, 1927-től Gáspár Jenő, 1940-től Jódy Károly, 1942–44-ben Szabó Hangya Márton lett az ig. 1944 óta Nagykárolyban a hivatásos m. színjátszást vendégtárs.-ok képviselik.