német vándorbábosok Magyarországon

a vándorszínészet egyik ágaként német nyelvű vásári bábosok is folyamatosan látogatták hazánk területét. A legkorábbi adat Franz Passer társ.-át említi 1765-től, akik 1769-ben Sopronban és Pozsonyban játszottak és ez utóbbi helyen 22 előadást tartottak. Élőszínházi produkciók, Hanswurstiádák mellett marionett-előadásokkal is szolgáltak. 12 tagú társ.-uk 1770-ben az eszterházi kastélyba szegődött. Az együttes tagja volt Franz Josef Diwald (Tiebold), aki 1778–1785 között ugyanitt önálló együttessel látta el a teátrális rendezvényeket. Haydn báboperáiban is ők működtek közre. Ezután, 1786–1791 között Pesttől Szegeden át Újvidékig, ill. Erdélyben szerepeltek Kolozsvártól Nagyszebenig, Nagyváradtól Aradig és Temesvárig. Utolsó adatunk győri fellépésükről ad hírt. Ugyancsak Eszterházán lépett fel 1775-ben a párizsi Albert Bienfait, „Pulcinella-színpadon”. – A pesti Kreuzer-Theaterben 1801. nov.–dec.-ben Antonio Lombardino, 1802. febr.-ban pedig Joseph Kobler tartott marionett-előadásokat. Bábosok voltak a Budán élő Raab-család tagjai is, működésükről azonban nincs adat. – A 19. sz. első felében a pesti vásárok idején állandó vendég volt Franz Stöger, aki „Kasperl-bábjátékkal” lépett fel a Király utcai ún. „Fekete Vigadó”-ban. 1824-ben Christoph Benatti látványos-mechanikus bábokkal gazdagította a Kasperl- és Bajazzo-jeleneteket. Stockholmból érkezett Wilhelm Pratte és testvére, akik 1837-ben Győrött 11 előadást tartottak. Műsorukon lovagdrámák, látványos mechanikus produkciók voltak láthatók, sőt egy Faust-játék is, valamint a Horia–Kloska-lázadás bábváltozata, bennük az elmaradhatatlan Kasperl-figurával. Őt követte, fennmaradt színlapjaik tanúsága szerint, szintén Győrött a Gaetano Pecci-féle Theatrum Mundi előadás-sorozata. Alkalmilag látogatott hazánkba Sebastian Waxlehner és Georg Wierer. Bonyolult mechanikus bábjátékokat hozott Pestre 1839-ben a tiroli származású Christian Joseph Tschugmall (1785–1855), akiről a Hasznos Mulatságok c. lap már 1830-ban beszámolt. Előadásait a pesti Vigadóban, ill. a Hét Választófejedelem nevű szállóban tartotta. Kötéltáncos és lovasbábokkal játszott, és a Kempelen-féle sakkautomata egy változatát mutatta be. A 19. sz. második felében több német eredetű vándorbábos működött hazánkban. Közülük Johann Jangkunz (1863–1936), ill. a Zimmermann–Hoffer-családhoz tartozó özv. Glasenapp Henrikné tett szert jelentőségre. Utóbbi egy Faust-játék hagyományát őrizte meg a Népligetben felállított bódéjában (a játék szövege fennmaradt). A hazai fejlődés számára azonban fontosabb volt a szintén német eredetű Hincz-család, amelyről 1841-től kezdve vannak adataink és a Korngut–Kemény-dinasztia. E két család működése vezet át a m. nyelvű vásári bábozáshoz. – Ir. Gragger: Deutsche Puppenspiele aus Ungarn (Berlin, 1925); Hlaváts E.: Német bábjátékosaink (1940); Belistka–Scholtz H.: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig (Tihany, 1974); Belitska–Scholtz H.–Somorjai O.: Das Kreuzer-Theater in Pest (1794–1804 (Wien, 1988).