Nemzeti Bábszínjáték

Magyarország első hivatásos, állandó művészi bábszínháza Rév István Árpád irányításával 1941. márc. 17-én nyílt meg a Podmaniczky u.-i egykori István Szálló épületében. Az első és egyben legsikeresebb bem. Arany János Toldijának feldolgozása volt, amely előadás alkalmából a 130 személyes nézőteret 756 alkalommal töltötte meg a gyermek- és felnőttközönség. A négyéves fennállás alatt tíz felnőtt- és hat gyermekelőadás premierjére került sor. Ez utóbbiak mindegyike Rév által készített népmese-feldolgozások: Az aranyszőrű bárány; A sokattudó fiú; Ezüstfurulya; A rókacsinálta király; Terülj asztalkám!; Mátyás király rendet csinál. A felnőtteknek készült produkciók közt találunk operákat – Haydn: A patikus, Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló –, misztériumjátékot – Szép Ernő: Istvánka –, társalgási vj.-ot – Verneuil: Az ügyvéd és a férje, Vaszary János: Angyalt vettem feleségül –, iskoladráma közjátékot – Kocsonya Mihály házassága –, valamint vegyes szórakoztató műsorokat, kabaréesteket – Baj van a mennyországban, Az ember nincsen fából stb. – is. A társ. hét bábszínészből, egy ügyelőből, egy hangtechnikusból, egy világosítóból és egy kellékesből állt. Az egy méter magas, két méter széles színpadon 2-3 előadást tartottak naponta, igen magas technikai színvonalon. Az utolsó előadás 1945. szept.-ben volt. – Ir. Szokolay B.–Kós L.: Művészi bábjátéktörekvések hazánkban II. (A bábjátszás Magyarországon, 1955); Belitska–Scholtz H.: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig (Tihany, 1974).