Nádasi Ferenc

(Bp., 1893. okt. 16.–Bp., 1966. febr. 20.): táncos, balettmester, balettigazgató. Holczer Jakab és felesége magániskolájában kezdte balett-tanulmányait, és már 10 évesen színpadra lépett. 1909-től Európa-szerte turnézott, de közben az olasz E. Cecchetti növendéke is volt. 1913–14-ben, majd 1917–1920 között volt az Operaház tagja. Feleségével, Lieszkovszky Arankával európai revükben lépett fel évekig, majd válásuk után új partnernőjével, Marcelle Vuillet-Baummal lépett fel számos országban. 1936-ban hazatért. Az Operaház balettmestere lett és megnyitotta magániskoláját is. Saját képzési módszert alakított ki az olasz klasszikus balettpedagógia elvei alapján, és nagyszerű eredményeket ért el. Az operai balettegy. összes vezető táncosa korábban Nádasi-növendék volt, de a ma működő balettmesterek is az ő eredményei alapján dolgoznak. Iskolája 1950-ben szűnt meg, amikor helyén megalakult az első állami balettiskola, az ÁBI. Nádasi Ferenc az ÁBI vezető tanára volt 1950–1963 között, bár itt a képzés a szovjet balettpedagógia, Vaganova módszere alapján folyt. 1950–1961 között az Operaház balettig.-ja volt. Kossuth-díjas (1968), érdemes művész (1955). F.Sz. Guerra M.: A törpe gránátos, Téli álom, Ámor játékai; Zöbisch O.: Az infánsnő születésnapja és Fokin: A rózsa lelke c. balettjeiben. – Ir. Vályi R.: N. F. a magyar balett érdemes művésze (A magyar balett történetéből, 1956); N. F. emlékezete (Táncművészeti Dokumentumok, 1984).