Palasovszky Ödön

(Bp., 1899. márc. 5.–Bp., 1980. dec. 18.): színész, rendező, színházigazgató, író, költő. A bp.-i egyetem bölcsésztudományi karán és az Országos Színészegyesületben folytatott tanulmányai után 1919-ben Madzsar Alice mozgásművészeti iskolájában kezdett tanítani. Itt született meg a „lényegretörő színház” eszméje, amit hosszú évek során igyekezett a gyakorlatban is megvalósítani. 1925-ben megalakította a Zöld Szamár Színházat, ahol folyamatosan dolgozott munkatársaival egy új színművészeti stílus létrehozásán. A színház neve évente változott. 1926–27-ben Új Föld, Cikk-Cakk esték konferansz-revü, 1928-tól Rendkívüli Színpad, végül Prizma néven tartották előadásaikat. A Prizma volt elképzeléseinek legteljesebb megtestesítője. Itt rendezte meg Ernst Toller Géprombolók c. drámáját, amelyet a sajtófőpróba után betiltottak. Mozgásművészeti bemutatókat is tartottak Madzsar Alice és Róna Magda koreográfiái alapján. Itt került színre Ayrus leánya c. kórusdrámája, amelyben Palasovszky szándéka szerint a színház ősi lényegét és értelmét valósította meg. Előadásaikat általában 1-2 alkalom után v. még a bemutató előtt betiltották. 1924–25-ben a Renaissance Színház, 1926–28-ban a Terézkörúti Színpad tagja volt. 1930–31-ben a Színház és Film c. folyóiratot szerkesztette Mándi Terézzel. 1932–33-ban Műhely név alatt dolgozott tovább, majd 1934-ben a Márkus László alapította Új Tháliában rendezett. A háború éveiben kiszorult a színpadról, de 1945-ben a Madách Színház, egy év múlva a Dolgozók Színháza rend.-ig.-jaként lehetőséghez jutott. 1948-ban a Keresztény Néppárt (KNP) egyik kulturális szervezője volt, de sajátos elvei mitt hamarosan kizárták a pártból. Az új korszak sem kedvelte művészi elgondolásait, így egy ideig kerámikusként, majd kertészként dolgozott. Ezután szabadfoglalkozású író volt. Utolsó színpadi megjelenése 1969-ben az Irodalmi Színpadon tartott előadása volt Tamás Aladár 100% c. folyóiratának emlékére, amelynek maga is munkatársa volt. Előadásaiban a „totális színház” megvalósítására törekedett. Gyakran a díszleteket is maga tervezte. Verseket, novellákat, tanulmányokat publikált. F.R. Toller: Géprombolók; Bilincsek I–VII. kép; Srác és Vagabund Hipokráciában; Babiloni vásár; Kaiser: Európa; Palasovszky Ö.: Ayrus leánya; Felkai F.: Bábel. Könyvei: Új művészetet! (Hevesy I.-nal, 1922); A lényegretörő színház (1981).