Sepsiszentgyörgyi Állami Színház

1948. aug.-ában a romániai magyar politikai és művelődési szervek vezetői kihasználták a nemzetiségi politika területén mutatkozó viszonylagosan kedvező helyzetet, és közvetlenül a háború után szerveződött kolozsvári Dolgozók Színházának tagjaiból, meg a hozzájuk csatlakozottakból létrehozták Sepsiszentgyörgyön az Állami Magyar Színházat. Bokor Andor ig.-rend. vezetésével a következők vállalkoztak a színházalapításra: Arányi Júlia, Barkó György, Biró Levente, Bokor Ilona, Deési Jenő, Fekete Gyula, Kárpáthy Maya, Király József, Kudelász Ildikó, Neagrău István, Székely Rózsa, Szirmai Gabriella. 1949-ig számos színész és egy-két rend. is csatlakozott az együtteshez különböző felbomlott társ.-okból. A főiskolát végzett fiatalok áramlása is megindult, és így Sepsiszentgyörgy lett az évek során Temesvár mellett a legtöbb fiatal művész pályafutásának indító állomása. A főiskolai végzettséggel nem rendelkezők számára nyolc éven át Somlori Sándor tartott dramaturgiai előadásokat. 1956-ban Kováts Dezső vette át Bokor Andortól a színház igazgatását. 1968-tól Dukász Anna követte 1975 aug.-i távozásáig. Sylvester Lajos lett a következő ig., 1987-ig. Ekkor román tagozatot is létesítettek s a kéttagozatossá vált együttes élére Dali Sándor került. 1989 után a m. tagozat felvette Tamási Áron nevét. Az 1992–93-as színiévadtól Nemes Levente lett a színház ig.-ja. Létesítésétől az ötvenes évek második feléig a színház inkább szorgalmával tűnik ki, mint művészi fegyvertényeivel. 1958-ban Heijermans Remény című drámájának előadásával országos díjat nyertek. Ettől kezdve a kritika is a többiekkel egyenrangú egy.-ként kezeli a sepsiszentgyörgyieket. A hatvanas években a társ. Tamási-művek bemutatásával és Sh.-sorozatokkal öregbítette hírnevét.