Serly Lajos

(Pozsony, 1855. márc. 13.–New York, 1939. febr. 1.): zeneszerző, karmester. Tanulmányait Besztercebányán, Rimaszombatban és Pozsonyban végezte. Zenei tanulmányokat Pesten és Bécsben folytatott, majd színházi karmester lett Brassóban és Kolozsvárott. 1880-ban a berlini Liebig-zenekar vezetője volt. Kis ideig a kolozsvári zenekonzervatórium ig.-jaként működött, de Evva Lajos hívására 1882–1885 között a Népszínház karmestere lett. Ebben az időszakban vendégkarmesterként dirigált Dortmundban, Münsterben, Berlinben. Színházalapítási kísérlete (óbudai Kisfaludy Színház) anyagilag tönkretette. 1898-ban elhagyta Mo.-ot, előbb Londonban, majd 1905-ben az USA-ban telepedett le. New Yorkban a Rédey István vezetésével megalakult első félhivatásos m. színháztárs. zenei vezetője, zeneszerzője és Feleky Károllyal együtt karmestere lett. Első nagy sikerüket Kacsoh Pongrác János vitéz c. daljátékával aratták 1905. dec. 17-én. Lányai, Serly Etus és Irén a társ. aktív tagjai lettek. Zeneművei Amerika-szerte sikert arattak a magyarok körében. Zenei vezetése a színtárs.-okban olyan kiemelkedő tehetségeket nevelt, mint Gyenge Anna (Anne Roselle néven a Metropolitan tagja lett) és Thury Ilona, az „amerikai Blaha Lujza”. F.M. A tót leány (Almási Balogh T.); Cigány Panna (Almási B. T.); Ingyenélők (Vidor P.); Csókon szerzett vőlegény (Szigligeti J.); Titilla hadnagy (Rákosi J.).

SERLY LAJOS

SERLY LAJOS
Gellért Imre rajza