Solti Bertalan

(Temesvár, 1913. márc. 15.–Bp., 1984. ápr. 8.): színész, színházigazgató. Színész szülők gyermekeként 15 éves korában lépett színpadra Miskolcon, ahol öt évet játszott, majd különböző vidéki társ.-okban szerepelt. Sihederszerepekkel kezdte pályáját, majd buffo és táncoskomikus volt. A háború után két évadot Miskolcon töltött, majd 1946-tól 1949-ig a debreceni Csokonai Színház tagja, 1948–49-ben ig.-ja volt. Ezután szerepelt Egerben, Békéscsabán, Győrben, Szolnokon, közben rövid időt töltött a Petőfi Színházban, majd Kaposvárott folytatta pályáját. 1969-től 1979-ig ismét Győrben játszott, ahol a város díszpolgárává is választották. 1979–82-ben a József Attila Színház tagja volt. Negyvenéves színészpályája során több mint ezer szerepet játszott el. Ízes, szép beszéde, mesterségbeli tudása kitűnő jellemábrázoló készséggel párosult. Egyszerű stílusa, természetessége főként férfikorában alakított drámai szerepeiben érvényesült. Számos filmben és tv-játékban is szerepelt. Kossuth-díjas (1955), érdemes művész (1966). F.Sz. Bánk bán, Tiborc, Biberach (Katona J.: Bánk bán); Lucifer, Péter apostol (Madách I.: Az ember tragédiája); Cyrano de Bergerac (Rostand); Polonius, Színészkirály (Sh.: Hamlet); Tudós (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Csendes Imre (Dobozy I.: Szélvihar); Edmund (Sh.: II. Richárd); Teiresziasz (Szophoklész: Antigoné); Kreon (Grillparzer: Medea); Katz Péter (Hašek: Svejk); Seres Sándor (Fejes E.: Rozsdatemető).

SOLTI BERTALAN

SOLTI BERTALAN