Sármássy Miklós

(?, 1901–Bp., 1963. júl. 29.): színész, rendező. 1918-ban Pozsonyban (?) kezdte pályáját. 1921–22-ben Újpesten, 1923–24-ben Székesfehérvárott játszott. 1925–26-ban a Belvárosi és a Renaissance Színház tagja volt. 1926-ban Forgács Rózsi Kamaraszínházában is fellépett. 1928–29-ben Miklósy Imre társ.-ában, 1929–30-ban Pécsett, 1930-tól 1935-ig ismét Miklósynál játszott. 1935–36-ban a Royal Színház tagja lett, s a Kamara és a Bethlen téri Színházban is fellépett. 1936–37-ben a debreceni társ., 1938–1940 között a Belvárosi Színház, 1940–42 között a nagyváradi társ., 1943–44-ben a Víg- és a Pesti Színház színésze és rend.-je volt. Gyakran hívták vidéki ig.-k beugró színésznek. 1947–48-ban a Kis Színházban, 1949-től 1951-ig Miskolcon, 1951–1954 között az Úttörő és az Ifjúsági Színházban, 1954-től 1961-ig Pécsett szerepelt. Kezdetben hős-, később jellemszerepeket játszott. Prózai műveket rendezett. 1961-ben érdemes művész kitüntetést kapott. F.Sz. Ádám (Madách I.: Az ember tragédiája); Bolingbroke (Scribe: Egy pohár víz); Sartorius (Shaw: Szerelmi házasság). F.R. Hevesi S.: A bűvészinas; Shaw: Az imádó és a férje; Lavery: Az Úr katonái.