színházi jog
a színházak létesítésére, működésének köz- és magánjogi kérdéseire vonatkozó, a színház társadalmi funkcióját, közjogi státusát, ill. a fennálló magánjogi alapelveket tükröző, történetileg változó jogszabályok összessége, amelyek nem alkotnak egységes, összefüggő rendszert, mert mind jogforrásuk, mind jogalanyaik különbözőek. A színházi jog szabályainak forrása lehet törvényhozó testület (országgyűlés); törvényhatóság (önkormányzat); kormányzati szerv (Kancellária, Helytartótanács, minisztérium, rendőrhatóság); maga a színház; a színház dolgozóinak érdekképviseleti szerve. Az országgyűlés színházi törvénycikkei a (Nemzeti) színház közjogi helyzetét határozzák meg (pl. az 1836. évi XLI. tc., az 1840. évi XLIV. tc., az 1848. évi XXXI. tc. stb.). A közigazgatási, miniszteri, rendészeti, pénzügyi, munkavédelmi stb. rendeletek és végrehajtási utasításaik szabályozzák pl. a színháznyitás engedélyezésének, a színházak felügyeletének, a színházi cenzúrának, a színház tűzbiztonságának, a színház üzemeltetési rendjének kérdéseit. A színház belső rendjét biztosítják a fegyelmi rendszabályok (a „színházi törvények”), melyeknek betartását a színházi törvényszék állandó, választott testülete felügyelte. Az államosítás (1949) után a Munka Törvénykönyvére alapozott egységes szolgálati és fegyelmi szabályzat lépett életbe a mo.-i színházakban. A színházvezetőknek, a művészi, a műszaki és az adminisztratív személyzetnek és a közönségnek egymáshoz való jogviszonyát, valamint a színháznak a színpadi művekhez, ill. azok szerzőihez fűződő jogait és kötelezettségeit az egyesületi és a magánjog rendezi (szerzői jog). A szerződtetés, szerződés szabályaiban, valamint a közönség jogait érintő szabályokban a szokásjog évszázados elemei is fellelhetők. – Ir. Révai L.: A magyar színházi jog mai érvényében (1907); Staud G.: Színházi rendeletek és jogszabályok gyűjteménye, 1945–48 (1948); Staud G.: A magyar színháztörténet forrásai III. (1963); Nyáry L.: A színházi jog egyes kérdései (1968); Németh L.: A színházi dolgozók jogi kézikönyve (1981); Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–48 (szerk. Bényei M., 1985); A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai I–II. (szerk. Dancs R., 1989); Az erdélyi országgyűlések színházpolitikai vitái és iratai 1791–1947 (szerk. Bényei M., 1990).