Színpártoló Egyesület

eszméje a húszas évek közepén kezdett körvonalazódni Erdélyben mint ellenszer és védekezési eszköz a román hatóságok elnyomó és elnemzetlenítő törekvéseivel, a magyar együtteseket sújtó intézkedéseivel szemben: 26–33%-os adó a jegyekből befolyó jövedelmek után a román társulatok 13%-os adójával ellentétben, elképesztően magasra tornáztatott jogdíjak stb. A csaknem minden városban megalakuló szervezetek eleinte részleges célokat tűztek maguk elé: a vendégszereplő egy.-ek 6-8 hetes megélhetésének biztosítását, a társ.-ok és a színházbarátok részére egyaránt előnyös bérleti rendszer megszervezésében való részvételt stb. Főként a dr. Apáthy Miklós vezette dévai Színpártoló Bizottság tűnt ki e téren, és az 1930 aug.-ában megalakult aradi Színpártoló Egyesület, amely ifj. Vasa Gusztáv ügyvezető elnök irányításával az adókvóta csökkentését is elérte. Lassan-lassan azonban kezdett megérlelődni a meggyőződés, hogy csupán részleges eredményekkel nem lehet leküzdeni a színházi válságot, nem lehet elérni, hogy a színház ügye – mint azt már az 1926-os első helikoni találkozó leszögezte – szervesen összeforrjon az erdélyi magyarság elsőrendű létérdekével. Ehhez szerkezeti változások kellenek, új színházmodell kialakítása szükséges. Kolozsvárott az 1930–31-es évadtól kezdve Janovics Jenő átengedte a színház vezetését a Bánffy Miklós elnökletével működő Színpártoló Egyesületnek – ő műv.-i ig.-ként dolgozott tovább –, az egyesület pedig az anyagi fedezet előteremtésére szerződést kötött egy alkalmi konzorciummal. Vállalkozók: László Ákos, az Erdélyi Takarékpénztár igazgatója és dr. Horváth Toldy Rudolf voltak. Az új színháztípus az erők összevonásával a minőségre helyezte a hangsúlyt. A jogilag magánvállalkozásként jelentkező, de lényegében az erdélyi magyar kultúrközösség közvetlen irányítása alatt tevékenykedő nemzeti intézményt Kemény János nemzetközösségi színháznak nevezte. Ezt a modellt képviselte a Thália Rt., amely nemcsak Kolozsvárott játszott, hanem ellátta Nagyváradot, Brassót, Aradot és Marosvásárhelyt is, és a színvonal emelésére serkentette a különböző vándortárs.-okat.