Szuper Károly

(Kiskunhalas, 1821. máj. 28.–Bp., 1892. szept. 18.): színész, színigazgató, rendező. A vidéki színjátszás egyik legnagyobb alakja. Társ.-ában a legjobb erők fordultak meg. A színész Petőfivel is többször kapcsolatba került. Némi filozófiai tanulmány után 1838-ban kezdte a pályát. 1846-ig működött különböző ig.-knál, majd Zomborban átvette Komáromi Lajos társ.-át, s ettől kezdve kisebb megszakításokkal 35 éven át volt önálló, ill. társig. 1880-ban Szigetváron mondott le, s a Nemzeti Színház hívására a Várszínház ellenőre és az Országos Színészegyesület helyettes pénztárosa lett. 1883. jan.-ban Székesfehérvárt ünnepelte 45 éves színészi évfordulóját. Színműírással is próbálkozott: A tömeges népfölkelés (Bem.: Kecskemét, 1848). F.Sz. Gubetto (Hugo, V.: Borgia Lucretia); Lejtfi (Varin–Boyer: Földszint és lebuj); Csóri Ferke (Szigligeti E.: Nagyidai cigányok); Remeki (Degré: Bál előtt és bál után); Lectoure (Dumas: Paul Jones); Peti (Szigeti I.: Viola). Négy felesége volt, akik mindannyian színésznők voltak. Legismertebb volt az első: Morócza Antónia és a negyedik: Lukács Emília.

M.A. 1838: Halas; 1839: Szabadka, Kaposvár; 1840–41: Győr, Komárom; 1841–42: Győr, Székesfehérvár; 1842: Csákvár, Tata; 1842–43: Kalocsa, Székesfehérvár, Kecskemét; 1843: Pozsony, Balatonfüred; 1843–44: Győr; 1843: Kecskemét, Délvidék; 1844–45: Pápa, Komárom, Vác; 1844: Észak-Magyarország, Zombor, Kaposvár; 1845–46: Szabadka; 1846: Szeged, Baja, Arad; 1846–47: Zombor; 1847: Halas; 1847: Baja, Zombor, Mohács; 1847–48: Székesfehérvár; 1848: Veszprém, Pécs; 1848: Kecskemét; 1852: Nagykanizsa; 1852–53: Székesfehérvár; 1853–54: Szombathely; 1855: Alsólendva; 1856: Sümeg; 1857: Székesfehérvár, Szeged; 1857–58: Győr. Igazgató: 1858: Alsólendva; 1860: Szombathely; 1860–61: Győr, 1863: Szombathely; 1863–64: Székesfehérvár; 1868: Újvidék; 1869–70: Nagybecskerek; 1870: Veszprém, Zenta, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó; 1871: Nagyszentmiklós, Halas, Baja, Kalocsa, Mohács, Kaposvár; 1872: Veszprém, Keszthely, Lendva, Körmend, Kaposvár; 1873: Szekszárd, Kalocsa, Dunaföldvár, Baja, Mohács, Kiskunhalas, Újvidék; 1874: Baja, Halas, Szekszárd, Nyitra; 1875: Komárom, Nagyszombat, Somorja, Komárom, Magyaróvár, Dunaszerdahely; 1876: Halas, Zombor, Kula, Újvidék, Nagybecskerek; 1877: Újvidék, Zenta, Szabadka, Szeged, Kecskemét, Kiskőrös, Veszprém; 1878: Pápa, Sárvár, Körmend, Kőszeg; 1879: Marcali, Kaposvár, Szigetvár, Siklós, Mohács, Újvidék, Pancsova.