Tamássy József

(Veszprém, 1837. márc. 13.–Újpest, 1892. szept. 8.): színész, énekes, rendező. Tanulmányai után pék, molnár, lakatos, asztalos és szabó is volt, de csakhamar felcsapott vándorszínésznek. 1856. okt.-ben Marcaliban, Szőllősi–Szuper társ.-ában lépett először színpadra. Szélsőséges temperamentuma egész életét végigkísérte, s ezért váltott oly gyakran társ.-ot is. Fontosabb ig.-i: 1858–59 Csabai Pál; 1859–60-ban Hidassi Elek; 1860–62-ben Szigeti Imre; 1863-ban Molnár György; 1864-ben Latabár Endre; 1866-ban Bényei István; 1869-ben Kőmíves Mihály voltak. 1869. okt. 1-jén szerződtette le a Nemzeti Színház, s ott szerepelt 1876-ig. Ekkor a Népszínház tagja lett, egy rövid idő kivételével, 1887-ig. 1881–1883 között vidéken vendégszerepelt. 1887. jún. 16-án, közvetlenül előadás előtt szélhűdés érte. A népszínművekben Blaha Lujza elmaradhatatlan partnere volt. A műfaj hanyatlásával operettszínésszé kellett válnia, s ez, sikerei ellenére elkedvetlenítette. A későbbiekben kisebb drámai szerepekkel is sikeresen próbálkozott. F.Sz. Andris (Szigligeti E.: Csikós); Gergely (Szigligeti E.: A szökött katona); Laci (Szigeti J.: A vén bakancsos és fia, a huszár); Kovács Jenő (Szigligeti E.–Balázs S.: A strike); Bandi (Abonyi L.: A betyár kendője); Göndör (Tóth E.: A falu rossza); Csillag Pál (Csepreghy F.: A piros bugyelláris); Vágó Miklós (Tóth E.: A tolonc); Gombos Ferenc (Gerő K.: Túri Borcsa); Jacques (D‘Ennery-Cormon: A két árva). – Ir. Verő Gy.: Blaha Lujza és a Népszínház Budapest színi életében (1926).

TAMÁSSY JÓZSEF

TAMÁSSY JÓZSEF