Ürményi Lajos

(Jászkisér, 1837. okt. 3.–Szerencs, 1927. jan. 29.): színész, színműíró. Zongoratanárból 1858-ban lett színész Kocsisovszky Jusztinnál, majd hamar, 1860-ban, rátalált az egyik legjobb vidéki operatárs.-ra, Reszler István pécsi, ill. debreceni együttesére. Az 1860-as évek közepén már mint jellemszínészt és operetténekest alkalmazták. 1871 őszétől apaszerepeket kapott. A kezdeti sikerek után, 1872-től méltatlan mellőzésben volt része, 1882-ben rövid időre visszavonult, majd szinte minden évadban máshová szerződött. 1892-ben nyugdíjba ment. 1880 őszén Baján daltársulatot vezetett. Mint színműíró 1862. febr. 22-én debütált Sámuel király c. művével. 1864-ben az Eskü és kötelességgel már akadémiai dicséretet nyert. F.Sz. Hunyadi László (Erkel F.: Brankovics György); Kotori (Szigeti J.: A vén bakancsos és fia, a huszár); Gloster (Sh.: Lear király). F.M. Ubrik Borbála (Marosvásárhely, 1869); II. Rákóczy György (Kolozsvár, 1871); Hunn apostol (Gyoma, 1900). – Ir. Báthori R. M.: Magyar színészek... 114–117.

M. A. 1860–63: Ressler István; 1863–71: Kolozsvár; 1864–65: Győr; 1871–72: Szabadka; 1872: Nemzeti Színház (kardalos); 1872–74: Arad; 1874–75: Szegedy Mihály; 1876–77: ill. 1878–79: Hubay Gusztáv; 1877–78: Szuper Károly; 1879–80: Sárbogárd; 1880: Baja; 1881: Kétszery József; 1882–84: állami szolgálat; 1885: Simándi Zsigmond; 1886–87: Gáspár Jenő; 1887–88: Miklósy Gyula; 1888–90: szerz. nélküli; 1891–92: Völgyi Ödön.