Vágó Nelly

(Bp., 1937. szept. 5.– ): jelmeztervezőnő. Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán folytatta Schäffer Judit növendékeként. 1962-ben kapta meg diplomáját. A pályát a szolnoki Szigligeti Színházban 1962–63-ban kezdte, de ugyanakkor a Nemzeti Színháznak is tagja lett. Vendégként csaknem valamennyi fővárosi és vidéki színház számára tervezett jelmezeket – Operaház, Erkel Színház, Madách, Játékszín, József Attila Színház, Mikroszkóp Színpad, Kaposvár, Pécs, Veszprém, Szolnok, Szeged, Győr, Miskolc, Nyíregyháza –, szabadtéri színházaknak – Szegedi Szabadtéri Játékok, Városmajor, Szentendrei Teátrum – is dolgozott. Gyakran kapcsolódott munkássága a legmodernebb, legjelentékenyebb színházi műhelyekhez, rendezőkhöz. Számos tvj. és film jelmeztervezője is volt, vendégként tervezett a grazi, a nyugat-berlini operának, a Tbiliszi Nemzeti Színháznak. Az ún. magyar tervezői iskola kiváló képviselője, expresszív erejű, szín- és formagazdag művészi jelmez-víziók készítője. Jelmezei a cselekvés és a jellem anatómiáját szolgálják, karaktereket öltöztetnek, nagy stílus- és ízlésbiztonsággal, anyagismerettel, modern technikai eszközökkel megformáltan. Gyakran szerepelt csoportos és egyéni kiállításokon (Bp., Miskolc, Prága, Novi Sad). 1972-ben Jászai Mari-díjat, Pirandello-díjat, 1985-ben érdemes művész kitüntetést kapott. F.T. Sh.: Lear király, Athéni Timon; Madách I.: Az ember tragédiája; Bulgakov: Álszentek összeesküvése; Ránki Gy.: Pomádé király új ruhája; P. Weiss: Marat–Sade; Csehov: Három nővér; Füst M.: Boldogtalanok; Büchner: Danton halála; Brecht–Weil: Koldusopera; Molière: Tartuffe; Schiller: Stuart Mária; Tamási Á.: Énekes madár; Paszternák–Szikora: Doktor Zsivágó; Csehov: Platonov. – Ir. Bőgel J.–Jánosa L.: Scenographia Hungarica (Mai magyar díszlet és jelmez, Bp., 1973; Díszlet- és jelmeztervezés 1970–1980, Bp., 1983).