Vízváry Mariska; Viszkidenszky

(Bp., 1877. máj. 27.–Bp., 1954. jan. 9.): színésznő. Régi színészdinasztia tagja. Már gyermekként többször színpadra lépett, majd a SzAk elvégzése után 1896-ban a Nemzeti Színház szerződtette, melynek haláláig tagja volt. 1928-ban örökös tagságot kapott. Pályáját érthetetlen mellőzöttség kísérte végig. Kezdetben naivákat játszott, nem sok sikerrel, majd tragikai képességét is kipróbálta, de igazi tehetsége a komikai szerepekben bontakozott ki. 1935-ben a Nemzeti Színházból nyugalomba vonult, és magánszínházakban lépett fel. 1935–37-ben a Belvárosi Színházban, 1938–40-ben a Pesti és a Vígszínházban, 1942-ben az Új Magyar Színházban, 1945-ben a Budai Színházban, 1946-ban a Belvárosi, a Fővárosi Operettszínházban, majd 1947-ben a Madách Színházban. Utoljára 1949-ben a Művész Színházban játszott. Több filmben is sikerrel szerepelt. F.Sz. Bérengere (Sardou: Odette); Vak lány (Sudermann: Rejtett boldogság); Kovács Margit (Zsíros I.: Fátum); Sotenville-né (Molière: Dandin György); Mártha (Goethe: Faust); Solnessné (Ibsen: Solness építőmester); Erzsébet (Szigeti J.: Rang és mód); Török néni (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Zsani néni (Móricz Zs.: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Vojnicka (Csehov: Ványa bácsi); Ernestine (Eisemann M.: Ő vagy Ő?). Drámája: Szalmaláng (1902).

VÍZVÁRY MARISKA