ÁBRÁK

1. Árpád-kori kézimalom. Rekonstrukció (Méri 1970: 74. 1., II. tábla, B rajz) 161
2. Vályús típusú kézimalom, Túrkeve (Szolnok m.). (Selmeczi Kovács 1984: 219) 162
3. A hódmezővásárhelyi (Csongrád m.) taposómalom rekonstrukciós rajza (Pongrácz 1967: 35) 164
4. A mosonszentmiklósi (Moson m.) tiprómalom metszete (Balázs Gy. 1987: 434) 165
5. A vámosoroszi (Szatmár m.) szárazmalom metszete (a) és alaprajza (b). (Pongrácz 1967: 49) 167
6. Az uszódi (Pest-Pilis-Solt-Kiskun m.) hajómalom felmérési rajza (Pongrácz 1967: 109) 175
7. A győri és a Győr-szigeti hajósmolnárok malomállásai a Nagy-Dunán (Czigány 1963: 209) 176
8. Malomállások a Tiszán Szegednél, 19. század eleje (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) 177
9. Jelzőszerkezet a garatban. Rekonstrukció (Selmeczi Kovács 1969: 340) 183
10. Papucsos vagy egyköves szélmalom szerkezete (Lambrecht 1911: 90) 191
11. Alulhajtós szélmalom szerkezete (Lambrecht 1911: 95) 192
12. Középenhajtós szélmalom alaprajza, metszete és távlati képe. Hódmezővásárhely (Csongrád m.), 1874 (Kiss L. 19386: 199) 193
13. Felülhajtós szélmalom szerkezete (Lambrecht 1911: 91) 194
14. Szélmalom fordítókocsija (Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza, ltsz. 59.438.1 nyomán) 195
15. A marha letaglózása. A debreceni mészároscéh behívótáblája, 1843 (Déri Múzeum, Debrecen) 218
16. Debreceni szappanosmester. Rajz a debreceni szappanfőző céh privilégiumleveléről, 1676 (Déri Múzeum, Debrecen) 221
17. Házi gyertyaöntő felszerelés, Kászon vidéke (Vámszer 1977: 175) 225
18. Öntött gyertyák a ringen, Sárospatak (Abaúj m.). (Szabadfalvi 1957b: 250) 226
19. Lengőkalapácsos olajütő. Bélafalva (Kovászna m.), 18. század eleje (Erőss 1969: 288) 229
20. Csavarorsós olajprés. Zetelaka (Hargita m.), 1821 (Művelődés, 1979. 11. sz. 17) 230
21. Hamuzsírégetés Agricola De re metallica c. művében (Szathmáry L. 1935: 392) 233
22. Salétromfőző üst, 18. század vége (Nyárády 1958: 175) 235
23. A tordai sóbányák keresztmetszete (Fichtel 1780: III. tábla) 238
24. A Kinga-sóakna, Aknaszlatina (Máramaros m.). (Az Ország Tükre, 1864. 411) 239
25. A marosújvári (Alsó-Fehér m.) sóvágók verőcsákánya (1.) és réselő-szedő csákánya (2.) (Magyary 1904: 769) 240
26. A parajdi (Udvarhely m.) sóbányászok eszközei: 1. sóvágó, réselőcsákány; 2. „porvonó”, réstisztító fából; 3. kerek faék, „szeg”; 4. lapos faék, „szál”; 5. fa ékverő, „bot” (Magyary 1904: 769) 241
27. Tisza-parti sóházak, hajómalmok, tutajok ábrázolása a szolnoki céhek bizonyságleveléről, 1820 (Damjanich Múzeum, Szolnok) 243
28. Aranymosók a Dráva és a Mura mentén. Részlet a Homann-féle térképről, 1752 (Uzsoki 1961: 171) 249
29. Ércszállító vödrök, kosarak, Agricola De re metallica c. munkája nyomán (Paládi-Kovács 1985: 306) 251
30. A bányaművelés eszközei, Torockó (Torda-Aranyos m.): 1. kis- és nagycsákány; 2–3. kis- és nagypöröly; 4. bányaszeg; 5. bányafúró; 6. tisztító; 7. fejtővas; 8. bányatő; 9. tekenyő; 10. favonyó (Jankó 1893b: 19) 252
31. Terhelőnyereg (Kós 1971: 39) 253
32. A kányaszurdoki (Magyarfalva, Sopron m.) vasolvasztó kemence rekonstrukciós rajza (Gömöri 1979: 81) 254
33. A kocsi elejének fő részei (Timaffy 1985: 84) 258
34. A kocsi hátuljának fő részei (Timaffy 1985: 85) 259
35. A kocsi (Timaffy 1985: 86) 260
36. A cigánykovácsműhely két típusa: a) süllyesztett műhely; b) felszíni műhely (Ladvenicza 1955: 230) 262
37. Hódossy-féle juhászkampók: a) név nélküli; b) kígyófejes; c) csillagos; d) név nélküli (Bodgál 1959: 375) 272
38. A juhászkampó készítésének eszközei: 1. „fa”; 2. tüske; 3. mintaszekrény-összefogó; 4–5. maró; 6. simítókanál; 7. öntőszekrény; 8. magminta; 9. fabunkó (Bodgál 1959: 376) 273
39. A juhászkampó készítésének eszközei: 1. mintaszekrény-összefogó, vaslemezből; 2. edény vizes grafitnak; 3. homoktartó edény; 4. „tartó”; 5. homokoslapát; 6. drót, a keveréshez; 7. szita, homokhoz; 8. szita, szénporhoz; 9. fagömb; 10. vágó; 11. pontozó; 12. szeg (Bodgál 1959: 378) 274
40. Bőrkikészítés, a bőrök áztatásához és mésszel való szőrtelenítéséhez használt eszközök: 1. kis meszesfogó; 2. nagy meszesfogó; 3. merítő vagy fisoló; 4. bodorítófa; 5. tőke; 6. kasza; 7. falcok (1–5. Debrecen, Hajdú m.; 6–7. Nagykőrös, Pest m.). (1–5. Pető 1938: 66, 72, 58, 82; 6–7. Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 61.57.4, 61.57.3 nyomán) 284
41. Bőrkikészítés, a vizesmühely felszerelése, Nagykőrös (Pest m.): 1. hordó; 2. rézüst; 3. húzódeszka (Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 61.57.49, 61.57.50, 61.57.38 nyomán) 285
42. Bőrkikészítés, a szárazműhely felszerelése: 1. tímárasztal; 2–3. taszítók a bőr simításához; 4. blandzsír; 5. hónaljmankó; 6. színelőkés; 7. vastaszító (1–4. Nagykőrös, Pest m. Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 61.57.51, 61.57.10, 61.57.19, 61.57.6 nyomán; 5–7. Debrecen, Hajdú m. Pető 1938: 62, 79, 84) 286
43. Behívótábla, Debrecen (Hajdú m.). (Pető 1938: 80) 287
44. Csizmadiaeszközök, Debrecen (Hajdú m.): 1. bicskia, szabáshoz; 2. musta, nehezítő szabásnál (Vámosi 1942: 40.1., 10., 12. ábra) 298
45. Szabásminta: a) oldaltvarrott szárú csizmához; b) hátulvarrott szárú csizmához (Gáborján 1959: 209. l., 1., 2. ábra) 298
46. Csizmadiaeszközök, Debrecen (Hajdú m.): 1. sodró, a varrófonal két ágba való sodrásához; 2. klema, a csizmaszár és a vóc varrásához (Vámosi 1942: 59. l., 38., 32. ábra) 299
47. Parasztsámfák, azaz kétrészes sámfák, Nagykőrös (Pest m.). (Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 61.56.30.1, 61.56.41.1 nyomán) 300
48. Négyrészes sámfa, Eger (Heves m.). (Szolnoky 1962: 229. l., 37. ábra) 301
49. Csizmadiaeszközök, Debrecen (Hajdú m.): 1. dikics, szártetővágáshoz; 2. szárdörzsölő, a bélésragasztáshoz; 3. vócvágó (bőrcsíkvágó); 4. ráspoly (reszelő); 5. nyeles kés (csusznájp), a talpbélés kivágására (Vámosi 1942: 59. l., 40., 39., 41., 33., 36. ábra) 302
50. Csizmadiaeszközök, Debrecen (Hajdú m.): 1–2. kaptafák; 3. bindolóár, a felsőrész és a talpbélés összeerősítéséhez; 4. harapófogó, a felsőrészt a talpbéléshez erősítő fa cvekkszegek kihúzására; 5. szegzőár, a ráma faszeggel való felaggatásához (Vámosi 1942: 57. l., 20., 22., 27., 23., 28. ábra) 303
51. Csizmadiaeszközök, Debrecen (Hajdú m.): 1. kalapács, a ráma (1 cm szélesre hasított talpbőr) egyenesre kalapálásához; 2. kármentő és 3. vócvágó, a ráma szélének simára vágásához (Vámosi 1942: 59. l., 42., 37., 35. ábra) 304
52. Egylábas talp, Kásád (Baranya m.). (Gáborján 1958: 58. l., 29. ábra) 304
53. Fordított-varrás, a fordított-varrott szárú csizma talp- és felsőrészének összevarrásához a visszáján (Gáborján 1957: 546. 1., 6. ábra) 305
54. Ványolódeszka: 1. oldaltvarrott szárú csizmához; 2. hátulvarrott szárú csizmához (Szolnoky 1962: 227. l., 33., 34. ábra) 305
55. Ványológép, Nagykőrös (Pest m.). (Szolnoky 1962: 227. l., 32. ábra) 306
56. Vásározóláda, Sátoraljaújhely (Zemplén m.). (Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 60.59.54 nyomán) 307
57. Behívótábla, Debrecen (Hajdú m.). (Vámosi 1942: 40. l., 9. ábra) 308
58. Egyes hám, Csernátfalu (Brassó m.). (MNL II. 451) 312
59. Kettős hám, Csernátfalu (Brassó m.). (MNL II. 451) 313
60. Parádés lószerszám, Átány (Heves m.). (MNL II. 451) 314
61. A koroncói nyereg és lószerszám rekonstrukciós rajza (László Gy. 1943: 17) 316
62. Szűcsszerszámok, Hajdúság és Nagykunság: 1. ár; 2. csontlyukasztó; 3. kaparókés; 4. nyújtó; 5. kiskákó; 6. húsoló; 7. corholó; 8. kákó; 9. gubacsfőző; 10. gubacstörő (Dorogi 1956: I. tábla) 320
63. Szűcsszerszámok és munkafolyamatok, Hajdúság és Nagykunság: 1–3. bőrtörők; 4. kipeckelt bőr; 5–7. a bőr összehajtogatása; 8. csipkés szélvágó; 9. csipkés holdvágó; 10. holdvágó (Dorogi 1956: II. tábla, 1–10) 321
64. Szűcsszerszámok, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. sásszék; 2. verpang; 3. műhelydeszka; 4. kecskeláb; 5. tőke; 6. steierolló; 7. szűcskés; 8. szűcsolló; 9. furkó; 10–11. tűszorítók; 10–13. tűspárnák; 14. gyűszű; 15. szűcstű; 16. üveggolyó averpang fölött (Kiss L. 1926a: II. tábla, 2. ábra) 322
65. Szűcsszerszámok, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. kád; 2. fésű; 3. kasza; 4. pamacs; 5. szkáfavas; 6. szkáfaállvány; 7. fésű; 8. mosókés (Kiss L. 1926a: IV. tábla, 1. ábra) 323
66. Szűcsszerszámok, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. asztal; 2. csapóvessző; 3. mértékfa; 4. curkoló; 5. gamó; 6. topagamó (Kiss L. 1926a: III. tábla, 1. ábra) 323
67. Kisebb szűcsszerszámok, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. almázó; 2. rózsavágó; 3–4. csipkézők; 5–6. törökvasak; 7. rózsavágó; 8. lyukasztó; 9. csipkéző; 10. szélesplajbász; 11–12. cérnakarikák; 13. cérnakarika, gombolyítva; 14. kaszakő; 15. kaszálófa; 16. csipkéző; 17. almázó; 18–19. árak (Kiss L. 1926a: III. tábla, 2. ábra) 324
68. Fagamó (1.) és vasgamó (2.), Nyíregyháza (Szabolcs m.). (Kiss L. 1929: 3. l., I. tábla) 325
69. Blázsik Pál csongrádi szűcs rajzai, 1822 (Kresz Mária tulajdona) 329
70. A hátibőr és a mellybőr szabása: a) fejbőrös-nyakbaakasztós hátibőr; b) nyakas hátibőr; c) nyakba akasztható hátibőr; d) hátibőr hasított fejrésszel; e) derékravaló; f) mellybőr; g) nadrágködmön (Dorogi 1973: 140, 142, 145, 144, 147) 331
71. A juhászbunda szabása: a) szabásminta; b) nyakivétel forma; c) a kötés szabása (Dorogi 1956: III. tábla) 332
72. A suba szabása: a–b) a hétésfélbőrös suba részei; c–d) a négybőrös suba részei (Kiss L. 1926a: V. tábla, 1–4) 333
73. A kissuba szabásmintája (Kiss L. 1926a: V. tábla, 5) 334
74. Kostökzacskó (Dorogi 1956: II. tábla, 11) 335
75. Szűcsdíszítmények, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. fordított sasköröm; 2. sasköröm; 3–4. görbe rozmaring; 5. rozmaring; 6–8. bajusz; 9–10. másli (Kiss L. 1926a: VIII. tábla, 1–10) 336
76. Díszítőelemek, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. pötty; 2. cserösznye szöm; 3. tüskös rózsa; 4. ibolya; 5. kutyatök; 6. szegfű; 7. srófos rózsa; 8. georgina; 9. levél; 10. tölgyfalevél; 11. tulipán; 12. szívrózsa; 13. csipkés tojásrózsa; 14. rózsabimbó; 15. császárszakáll; 16. tölgyfalevél; 17. tulipán; 18. kis páva madár; 19. hal (Kiss L. 1926a: VII. tábla, 1. ábra) 337
77. Irhás subára való kivágás, Hódmezővásárhely (Csongrád m.). (Kiss L. 1926a: V. tábla, 8) 337
78. Subatányérvirág, Hódmezővásárhely (Csongrád m.). (Kiss L. 1926a: VI. tábla, 1. ábra) 338
79. Láncfonalak (Szolnoki Lajos rajza) 363
80. A condra szabása, Torockó (Torda-Aranyos m.) (Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 64.128.18 nyomán) 398
81. A daróc szabása, Magyarvalkó (Kolozs m.). (Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 31.407 nyomán) 399
82. Oláh Miklós mentéje, 1503 (Tilke 1925: 37. tábla) 400
83. Kunsági szűr kiterítve (Györffy István nyomán) 401
84. Bronzkori dán bőrruha szabásmintája (Hald 1950: 408. ábra) 404
85. A magyar guba szabásmintája (N. Bartha Károly nyomán) 404
86. A zsindelykészítés eszközei és munkamódja, Szeged (Csongrád m.): 1. tőke; 2. négyelés; 3. négyelőbalta; 4. hasítás; 5. kétkézvonó; 6. kész zsindely; 7. zsindelyvőgyelő (Juhász 1961: 187) 422
87. A zsindelykészítés munkafolyamatai, Szeged (Csongrád m.): a) faragás; b) vőgyelés (Juhász 1961: 189) 423
88. A teknővájó cigány szerszámai: 1. balta; 2. kapocska; 3. mellyvédő; 4. kétnyelű kés; 5. kanálvájó kés (Petercsák 1975: 100) 425
89. A fejfafaragás eszközei, Nyárszó (Kolozs m.): 1. fésze, a tölgyfa héjának hántolásához; 2. faragófésze, a formakinagyoláshoz; 3. bárd, simításhoz, bárdoláshoz; 4. sváb firísz és 5. abzac firísz, a fejfatagozatok kifűrészeléséhez; 6. reszelő, az előbbi fűrészek (és kapa, ásó, fejsze stb.) élesítéséhez; 7. kézvonó és 8. víső, a fejfatagozatok simításához; 9. betűvíső; 10. butykó, a betűvíső ütögetéséhez; 11. csavaros fúrú, lyukat kezdenek vele a háromágú fa részére, a fejfa tetején; 12–13. tollas fúrú; 14. furdancs; 15. centrumfúrú, a furdancs alkotórésze, rendeltetése olyan, mint a 11–13. sz. fúróké (Csete 1942: 203) 434
90. A baksahely elkészítése (a), a baksa keresztmetszete (b) és alaprajza (c), a szelelő lyukakkal (Kós 1978b: 67) 437
91. Szénégető szerszámok: 1. csákány vagy csákánykapa, a baksahely egyengetéséhez; 2. lapát, a baksahely egyengetéséhez és a baksa fedéséhez; 3. gereblye, lapi gyűjtéséhez; 4. bot, az égő baksa döngölésére; 5. kocsorba, a kiégett baksából a por lehúzására; 6. szénhúzó gereblye, a kiégett baksa szenének válogatására; 7. gajmó, a kiégett szén magbontására, az üszök különválasztására; 8. vasvilla, a szén átválogatására (Kós 1978b: 68) 438
92. Szénégető kaliba: a–c) szerkezeti rajzok; d–e) alaprajzok (Kós 1978b: 70) 438
93. Ácsszerszámok, Kecel (Pest-Pilis-Solt-Kiskun m.): 1. rámás fűrész; 2. szekerce; 3. gyalu; 4. véső; 5. vinkli; 6. tisztítóvas (Juhász 1984: 677) 442
94. Szegedi bőgőshajó. Illyés Ágoston rajza 1834-ből (Kovács J. 1901) 450
95. A hajóács szerszámai: 1. hosszára vágó fűrész; 2. nagykarnic; 3. kiskarnic; 4. rókafark; 5. kallantyú a csapózsinórral és a vezetővel (6); 7. festékes; 8. faragófejsze; 9. faragóbárd; 10. félkézfejsze; 11. kerek véső; 12. kuka vagy srégvezető; 13. kapacs vagy kecer; 14. srégvinkli vagy gérléc (Betkovszki 1968: 62) 451
96. A hajóács szerszámai: 1. párna; 2. furdancs; 3. macska; 4. mohozó; 5. sniccer; 6. iszkábásfiók; 7. szögűző; 8. szögszedő; 9. fogas szögszedő vagy heppám; 10. ugyanaz, nagyítva; 11. rajbók (Betkovszki 1968: 66) 452
97. Kézi hajtású eszterga, Háromhuta (Zemplén m.). (Ujváry 1960: 128) 460
98. Szurkálók kaskötéshez, Tiszadorogma (Borsod m.). (Bellon Tibor felvétele nyomán) 467
99. Fonatmángorló, Hencida (Bihar m.). (Bakó E. 1940: 139. 1., 2. ábra) 476
100. Szalmafonatok, Hencida (Bihar m.): a) vastag csipke (1,3 cm széles); b) középszer csipke (1 cm széles); c) vékony csipke (0,8 cm széles) (Bakó E. 1940: 139. 1., 3. ábra) 477
101. Szalmafonatok, Hencida (Bihar m.): a) szalmacsipke (1,7 cm széles); b) ötág (1 cm széles); c) hatág (1,2 cm széles). (Bakó E. 1940: 140) 478
102. Szalmafonatok, Hencida (Bihar m.): a) vékony hétág (0,6 cm széles); b) teljesebbhétág (0,9 cm széles); c) középszer (1,2 cm széles); d) vastag hétág (1,7 cm széles). (Bakó E. 1940: 141) 479
103. Szalmafonatok, Hencida (Bihar m.): a) kilencág vagy peszle (0,8 cm széles); b) kockás kilencág (2,2 cm széles); c) kockás tizenegyág (2,2 cm széles). (Bakó E. 1940: 142) 480
104. A datált magyarországi bútorok típus szerinti megoszlása, a Néprajzi Múzeum állománya alapján (K. Csilléry 1985a: 1. kép) 511
105. A datált magyarországi bútorok készítők szerinti megoszlása, a Néprajzi Múzeum állománya alapján (K. Csilléry 1985a: 2. kép) 512
106. A datált magyarországi bútorok készítőhely szerinti megoszlása, a Néprajzi Múzeum állománya alapján (K. Csilléry 1985a: 3. kép) 513
107. A datált magyarországi bútorok használati hely szerinti megoszlása, a Néprajzi Múzeum állománya alapján (K. Csilléry 1985a: 4. kép) 514
108. A Sütő család ereklyeként őrzött szerszámai: 1. festéktörő 1680-ból; 2. „porozó” gyalu 1758-ból (Kós 1972c: 16. l., 1–2. ábra) 523
109. Tervrajz a döri (Sopron m.) fazekas házáról, 1847 (Kresz Mária tulajdona) 556
110. Tálasszerszámok (Hódmezővásárhely, Csongrád m.), melyeket a tálas maga készít: 1. pintus; 2. csöcsöző 3. lyuggató; 4. pörsöly lyukvágó; 5. fircz; 6. csípőbőr; 7. fülnyomó; 8–9. íróka; 10–11. esztergálóvas; 12. mérték; 13. sík; 14. furkó; 15. kallantyú; 16. fülestálmérték; 17. elsőtálmérték; 18. lapoczka; 19. czirkalom; 20. födőgombszedő; 21. kantagamó; 22. agyagvágó; 23. poroló; 24–25. íróka; 26. lapoczka, nyelén tálméretek; 27. festékmerő kanál; 28. focsostál; 29. szénvonó; 30. szántófa (Kiss L. 1914–16: 249–250) 557
111. Tálasszerszámok (Hódmezővásárhely, Csongrád m.), melyeket a tálas mással készíttet: 1. inas; 2. deszkarakó szigony; 3. dupóvas; 4–5. agyagvágó; 6. mustravas; 7. öntőkanál; 8. edényszedő vaskó; 9. agyagszelő; 10–12. fakés (Kiss L. 1914–16: 251) 558
112. Tálasszerszámok (Hódmezővásárhely, Csongrád m.), melyeket a tálas készen vesz: 1. rézszita; 2. kővágó csákány; 3. padvakaró; 4. famozsár; 5. festékesdézsa; 6. öntőszék (Kiss L. 1914–16: 252) 559
113. A tűzálló agyag vájása, Bottinyest (Krassó-Szörény m.). (Kós Károly nyomán) 561
114. A korong fejlődése: a) álló tengelyű kézikorong; b) álló tengelyű kézikorong (nehéz blokk-korong); c) forgó tengelyű kézikorong; d) álló tengelyű lábkorong (könnyű blokk-korong, illetve oszlopos korong); e) forgó tengelyű lábkorong (orsós korong). (Rieth 1960 nyomán) 564
115. Példák a korong fejlődésére: a) álló tengelyű kézikorong. Ur, i. e. 3500; b) álló tengelyű kézikorong (blokk-korong). Délnémet, 1470; c) forgó tengelyű kézikorong, Kréta. Rekonstrukció; d) álló tengelyű lábkorong (blokk-korong, oszlopos). Lengyel, 16. század; e) forgó tengelyű lábkorong (orsós korong). Pusztina, Moldva, 20. század (Rieth 1960 és Kós Károly nyomán) 565
116. Ribnicai (Zágráb m.) álló tengelyű lábkorong (Csupor István rajza) 567
117. Oldalról hajtott forgó tengelyű orsós korong, Veleméri-völgy (Kós 1944: 127) 568
118. Függőleges kemence tüzelőtér nélkül. Magyarszombatfa, Veleméri-völgy (Kós 1944: 216) 570
119. Függőleges kemence rakodása felülről, Dánfalva (Csík m.): a) edényberakás; b) az edény lábazatának elhelyezése úgy, hogy a bedugott fák tüze jól járhassa; c) a berakás rendje (Kós 1976a: 254) 570
120. Függőleges kemence tüzelő- és rakodótérrel, különálló tüzelő- és rakodószájjal: a) perzsa, i. e. 4. évezred; b) görög; c) görög, Korinthosz, i. e. 6. század (Bosi 1974 nyomán) 571
121. Függőleges kemence tüzelő- és rakodótérrel, különálló tüzelő- és rakodószájjal: csákvári (Fejér m.) „kóter” vázlata (Kresz Mária rajza) 572
122. Függőleges kemence tüzelő- és rakodótérrel: nádudvari (Hajdú m.) korsóskemence, fekete edény égetésére: a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; c) alaprajz (Duma 1963: 10–12. ábra) 573
123. Függőleges kemence tüzelő- és rakodótérrel, tálasedény égetésére, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): a) a katlan keresztmetszete; b) tűzjárat az eltapasztott katlan fenekén, felülről nézve; c) a lábak és karpálcák alaprajza; d) a berakott kemence keresztmetszete; e) az alsó sor felülnézete metszetben (a–c) Kiss L. 1914–16: 257, 256; d–e) Kresz 1960a: 336) 574
124. Vízszintes kemence, tüzelőtere alkalmanként edényekből rakott, Ják (Vas m.): a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; c) alaprajz (Fábián 1934: 32) 575
125. Vízszintes kemence tüzelőtérrel (boltozatos edényekből épített), Nova (Zala m.): a) keresztmetszet; b) hosszmetszet; c) alaprajz (Duma 1966: 19-21. ábra) 577
126. A kerámia formakincse (Kresz Mária rajza) 592-593 között
127. Bögre alakú kályhaszemek. Juliskaháza (Bács-Bodrog m.), 15–16. század (MNL III. 12. nyomán) 603
128. Redukált égetésű, tál alakú kályhaszem. Sümegi vár, 15. század második fele (Kozák K. 1972: 273. l., 7. kép) 604
129. Döri (Sopron m.) vállaskályha rekonstrukciós rajza, Völcsey Lajos elmondása alapján (Újabb forma). (Sabján 1987: 150. l., 37. kép) 607
130. A kályhakészítés eszközei: 1. keretek; 2. derékszögező sablon; 3. sablon a váll és a perem készítéséhez (Sabján 1987: 149) 609
131. Cserepes, Nagykend (Kis-Küküllő m.). (Kós 1972e: 142) 610
132. Négyzet alakú kályhacsempék: a) Balaton-felvidék; b) Zala-Somogy megye (Néprajzi Múzeum, Budapest) 611
133. Téglalap alakú kályhacsempék: a) Székelyföld, 1667; b) Székelyföld; c–d) Kalotaszeg (Néprajzi Múzeum, Budapest) 612
134. Kőfejtő, kőfaragó eszközök a Börzsöny hegységből: 1. nagykalapács (Perőcsény); 2. bunkó (Diósjenő); 3–4. buckó (Ipolytölgyes); 5. bunkó (Szokolya); 6. bunkó (Kóspallag); 7. baszás masli (Szob); 8. macli (Szob); 9. dornyi (Szob); 10. kiütő (Romhány); 11. svégli (Szokolya); 12. kalapács (Bernecebaráti); 13. kézikalapács (Szob, Márianosztra); 14. kézikalapács (Kóspallag). (Hála József rajza) 626
135. Kőfejtő, kőfaragó eszközök a Börzsöny hegységből: 1–8. kőfejtő csákányok (1. Zebegény; 2. Nagybörzsöny; 3. Ipolytölgyes; 4. Kemence; 5–8. Perőcsény); 9. csákánykapa (Hála József rajza) 627
136. Kőfejtő, kőfaragó eszközök a Börzsöny hegységből: kőfaragó balták: 1–2. Nagybörzsöny, 4, 10–11. Zebegény; kőfaragó fejszék: 3. Ipolytölgyes, 5. Bernecebaráti; faragócsákányok: 6. Perőcsény, 9. Bernecebaráti; kőművescsákányok: 8. Nagyoroszi, 12. Letkés; beipike: 7. Ipolytölgyes (Hála József rajza) 628
137. Kőfejtő és kőfaragó eszközök a Börzsöny hegységből: hasítószékek: 1–2. Szob; szerszámosládák: 3–4. Kóspallag, 5. Diósjenő; fabunkók: 6–8. Romhány; betűvágóvésők: 9–10. Romhány, 11–12. Diósjenő (Hála József rajza) 629