TÉRKÉPEK

1. Nógrád megye etnikai összetétele a 19. sz. második felében: 1. 90–100% magyar, 0–10% szlovák; 2. 70–90% magyar, 10–30% szlovák; 3. 40–70% magyar, 30–60% szlovák; 4. 60–90% szlovák, 10–40% magyar; 5. 90% német, 10% magyar (NML Nógrád Vármegye Vegyes Összeírásai 1867 alapján. Összeállította Flórián Mária, rajzolta Szmetana Kristóf.)


{740.} 1. Nógrád megye etnikai összetétele a 19. sz. második felében: 1. 90–100% magyar, 0–10% szlovák; 2. 70–90% magyar, 10–30% szlovák; 3. 40–70% magyar, 30–60% szlovák; 4. 60–90% szlovák, 10–40% magyar; 5. 90% német, 10% magyar (NML Nógrád Vármegye Vegyes Összeírásai 1867 alapján. Összeállította Flórián Mária, rajzolta Szmetana Kristóf.)     

2. Nógrád megye vallási megoszlása, az evangélikus és református templomok, illetve a körzetükbe tartozó falvak: 1. 90–100% katolikus, 0–10% evangélikus; 2. 0–20% református, 80–100% katolikus; 3. 80–100% református, 0–20% katolikus; 4. 10–30% evangélikus, 70–90% katolikus; 5. 30–60% evangélikus, 40–70% katolikus; 6. 80–90% evangélikus, 10–20% katolikus. a) 1828–1826 előtt épült evangélikus templomok; b) 1828–1910 között épült evangélikus templomok; c) református templomok. Az egy templomhoz tartozó falvak határai erősebb kontúrral jelölve, a többségében katolikus falu református vagy evangélikus lakóinak távolabbi templomát nyíllal jelöltük. (Összeállította Flórián Mária, rajzolta Szmetana Kristóf.)


{741.} 2. Nógrád megye vallási megoszlása, az evangélikus és református templomok, illetve a körzetükbe tartozó falvak: 1. 90–100% katolikus, 0–10% evangélikus; 2. 0–20% református, 80–100% katolikus; 3. 80–100% református, 0–20% katolikus; 4. 10–30% evangélikus, 70–90% katolikus; 5. 30–60% evangélikus, 40–70% katolikus; 6. 80–90% evangélikus, 10–20% katolikus. a) 1828–1826 előtt épült evangélikus templomok; b) 1828–1910 között épült evangélikus templomok; c) református templomok. Az egy templomhoz tartozó falvak határai erősebb kontúrral jelölve, a többségében katolikus falu református vagy evangélikus lakóinak távolabbi templomát nyíllal jelöltük. (Összeállította Flórián Mária, rajzolta Szmetana Kristóf.)     

3. Nógrád megye I. esztergomi érsekséghez, II. rozsnyói, III. egri, IV. váci püspökséghez tartozó anyatemplomai és ezek filiái. a) a 18. sz.-ban létesült anyatemplomok; b) az 1820–1828 előtt épült anyatemplomok; c) az 1826–1828 és 1910 között épült anyatemplomok. A filiák faluhatára erősebb kontúrral hangsúlyozva. (Összeállította Flórián Mária, rajzolta Szmetana Kristóf.)


{742.} 3. Nógrád megye I. esztergomi érsekséghez, II. rozsnyói, III. egri, IV. váci püspökséghez tartozó anyatemplomai és ezek filiái. a) a 18. sz.-ban létesült anyatemplomok; b) az 1820–1828 előtt épült anyatemplomok; c) az 1826–1828 és 1910 között épült anyatemplomok. A filiák faluhatára erősebb kontúrral hangsúlyozva. (Összeállította Flórián Mária, rajzolta Szmetana Kristóf.)     

4. Nógrád megye viseletcsoportjainak rekonstruált határai. A viseletcsoportokhoz tartozó falvak többnyire azonosak az egy templomba járó falvakkal, vegyes vallású falvak esetében az öltözködési különbségek is megmutatkoznak (1963–1988 között végzett terepmunka alapján összeállította Flórián Mária, rajzolta Szmetana Kristóf.)


{743.} 4. Nógrád megye viseletcsoportjainak rekonstruált határai. A viseletcsoportokhoz tartozó falvak többnyire azonosak az egy templomba járó falvakkal, vegyes vallású falvak esetében az öltözködési különbségek is megmutatkoznak (1963–1988 között végzett terepmunka alapján összeállította Flórián Mária, rajzolta Szmetana Kristóf.)     

{744.} Nógrád megye helységnevei az 1–4. térképen

1. Alsópetény 2. Bánk 3. Berkenye 4. Borsosberény 5. Diósjenő 6. Felsőpetény 7. Horpács 8. Keszeg 9. Kétbodony 10. Kisecset 11. Legénd 12. Nagyoroszi 13. Nézsa 14. Nógrád 15. Nógrádsáp 16. Nőtincs 17. Ősagárd 18. Pusztaberki 19. Rétság 20. Romhány 21. Szátok 22. Szendehely 23. Szente 24. Szécsénke 25. Tereske 26. Tolmács 27. Balassagyarmat 28. Becske 29. Bercel 30. Cserháthaláp 31. Cserhátsurány 32. Csesztve 33. Csitár 34. Debercsény 35. Dejtár 36. Drégelypalánk 37. Érsekvadkert 38. Galgaguta 39. Herencsény 40. Hont 41. Hugyag 42. Iliny 43. Ipolyszög 44. Ipolyvece 45. Magyarnándor 46. Mohora 47. Nógrádkövesd 48. Nógrádmarcal 49. Őrhalom 50. Patak 51. Patvarc 52. Szanda 53. Szügy 54. Terény 55. Benczúrfalva 56. Egyházasgerge 57. Endrefalva 58. Hollókő 59. Ipolytarnóc 60. Karancsság 61. Litke 62. Ludányhalászi 63. Magyargéc 64. Mihálygerge 65. Nagylóc 66. Nógrádmegyer 67. Nógrádsipek 68. Nógrádszakál 69. Piliny 70. Rimóc 71. Ságújfalu 72. Szalmatercs 73. Szécsény 74. Szécsényfelfalu 75. Varsány 76. Bárna 77. Cered 78. Dorogháza 79. Etes 80. Homokterenye 81. Karancsalja 82. Karancsberény 83. Karancskeszi 84. Karancslapujtő 85. Kazár 86. Kisbárkány 87. Kishartyán 88. Kisterenye 89. Lucfalva 90. Márkháza 91. Mátramindszent 92. Mátranovák 93. Mátraszele 94. Mátraverebély 95. Nagybárkány 96. Nagybátony 97. Nádújfalu 98. Nemti 99. Salgótarján 100. Sámsonháza 101. Somoskő 102. Somoskőújfalu 103. Sóshartyán 104. Szilaspogony 105. Szuha 106. Szúpatak 107. Vizslás 108. Zabar 109. Zagyvapálfalva 110. Zagyvaróna 111. Alsótold 112. Bér 113. Bokor 114. Buják 115. Cserhátszentiván 116. Csécse 117. Ecseg 118. Egyházasdengeleg 119. Erdőkürt 120. Erdőtarcsa 121. Felsőtold 122. Garáb 123. Hasznos 124. Héhalom 125. Jobbágyi 126. Kálló 127. Kisbágyon 128. Kozárd 129. Kutasó 130. Maconka 131. Mátraszőlős 132. Palotás 133. Pásztó 134. Szarvasgede 135. Szirák 136. Szurdokpüspöki 137. Tar 138. Vanyarc
(A felmérés 1963-tól 1969-ig készült.)