BEVEZETÉS

A tradicionális társadalom és kultúra elemzése megkívánja a köznemesi rétegek tagozódásának, a kisnemesi életmód és mentalitás jellegének vázolását. Ugyanis a magyar nemesség alsó rétegei többnyire falusi, paraszti életnívón éltek. Kulturális hagyatékuk alig különíthető el a parasztokétól. Maria Biernacka a mazúriai lengyel kisnemesség kulturális hagyatékát feltáró dolgozatában megemlíti, hogy az utazó számára a népi kultúra egységesnek látszik a hajdani kisnemesek és a jobbágyok falvaiban: hasonló házak, udvarok, gazdasági eszközök vannak mindkét oldalon. A 20. század közepén már csak a közelebbi érintkezés, a falusi közösségek alapos megismerése mutatja meg a két különböző eredetű népesség tudatában még szívósan élő különbségeket (Biernacka, M. 1966: 226). Hasonló megállapításokat tettek az egykori kisnemesek utódairól és a szomszédos parasztokról a magyar kutatók is (Lajos Á. 1979: 25; Paládi-Kovács A. 1981a: 164; Kósa L. 1984b: 333). A köznép (Common Folk) és az úri nép (Gentlefolk) kulturális jellemzőinek vizsgálata azonban ma már – akárcsak Svédországban (Hanssen, B. B. 1973) – Magyarországon is főként történeti stúdium.