HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE

IRTA BALÁZSY FERENC

I. kötet


15. §.

A megyék és várispánságok régi okleveles elnevezései s ezeknek etymologiai jelentései.



Nézetünket legjobban támogatja a régi terminologia vagy bevett elnevezés, mely által régibb okleveleinkben a megyék a várispánságoktól szabatosan meg voltak különböztetve. Némelyek ugyan nem fektetnek kellő súlyt a terminologiára, sőt azt figyelemre sem méltatják, mintha az semmit sem jelentene; pedig megvan annak a maga jelentősége, mit nem szabad figyelmen kivül hagyni. Való ugyan, hogy a királyi jegyzők sem tartották meg mindig pontosan a szokott terminologiát s a hívatalos iroda kiadványaiban is találtatnak néha némi eltérések a rendszeres terminologiától vagy kurialis stilustól; de azért figyelmet érdemel az, a diplomatikus megkülönböztetés, mely régibb okleveleinkben a megyék és várispánságok elnevezésében feltűnik, jelezvén az azok közötti különbséget. És ha fordul is elő néha eltérés a bevett stilustól vagy megszokott elnevezéstől, az leginkább csak a későbbi korban történik, mikor a hanyatlásnak indult várispánságok a megyékbe kezdtek kebeleztetni s ennek folytán ezek azoknak neveiről kezdtek neveztetni: de kezdetben, a XI., XII. században és a XIII. század első felében, okleveleinkben, különösen a Váradi Regestrum bejegyzésében a terminologia szabatosan megtartatott. Itt különös figyelmet érdemel az, hogy a Váradi Regestrum, amint azt Botka Tivadar is megjegyezte, hiteles helynek hivatalosan szerkesztett jegyzőkönyve lévén, abban a stilus curialis szabályosan meg volt tartva. De különben is a jegyzőkönyv éppen arról a korról szólván, melyben a megyéktől megkülönböztetett várispánságok még életben voltak és rendeltetésükhöz képest szerepeltek, igen illetékes és hiteles kútforrásal szolgál e két intézmény akkori elnevezésének ismertetésére és felvilágositására, és így arra, mint hitelt érdemlő kútfőre, a terminologia kérdésében biztosan hivatkozhatni.

Kútforrásaink hitelének ezen rövid érintése után nyomozzuk a megyék és várispánságok régi elnevezéseit, mint megannyi műszavakat, melyeken azok egykor neveztettek, s melyek által egymástól megkülönböztettek: és pedig először azokat, a mik a megyékre vonatkoznak vagy megyeiséget jelentenek, másodszor azokat, a mik várispánságot feltételeznek.

1. A mik megyét vagy megyeiséget jelentenek.

a) Provincia.

Ez egy nagyobb kiterjedésü nemesi vagy polgári megyét jelentett. A Váradi Regestrum bejegyzéseiben többször jön elő provincia, provinciales, comprovinciales elnevezés, a mi mindenkor megyét, megyei birtokosokat vagy lakosokat jelentett ellentéteül vagy megkülönböztetéseül a jobagiones castri vagy castrenses elnevezésnek, mely alatt mindenkor várjobbágyokat vagy várnépséget kell értenünk.

De több más okleveleinkben is említetnek a megyék provincia nevezet alatt a Comitatusok-tól vagy várispánságoktól való megkülönböztetés végett. Így p. o. Miklós királyi főtárnokmester 1254-ben több somogyi, zalai és veszprémi birtokok iránt támadt pörös kérdések elintézésére lévén kiküldve, ezen eljárásáról kelt jelentésében Somogyot és Zalát provinciá-nak, Veszprémet pedig parochiá-nak nevezi 1), világos jeléűl annak, hogy a kérdéses birtokok nem várispáni, hanem megyei birtokok voltak. A karakói várispánság, mely Vas megyében feküdt, pört inditott birtokainak elfoglalása miatt az ottani (vasmegyei) nemesek ellen, s e pörös ügyben itélőbíróúl IV. Béla király által Pál pozsonyi prépost vala kiküldve, ki 1257-ben kelt itéletlevelében a többi között ezeket mondja: "Nos vero ab omnibus ipsius provincia e et comitatus nobilibus et ignobilibus inqurendo invenimns etc.2) Itt a provincia alatt a megyét - Vasmegyét-melynek területén feküdt ez a várispánság, a comitatus alatt pedig a karakói várispánságot kell értenünk: itt tehát a megye a provincia elnevezés által van a comitatus-tól megkülönböztetve. István ifjabb király 1268-ban Sándor szörényi bánnak több jószágokat adományozván, az adományozott jószágok között emliti Kák nevű birtokát is, s erről azt jegyzi meg, hogy ez azelőtt a borsvai várjobbágyoké volt, de Szabolcsmegyében feküdt ... . ipsa terra dicta Kaak erat jobagionum Castri Bursua, tamen est ipsa terra in provincia de Zabouch 3). Itt Szabolcs vagy annak az a része, hol Kák nevű birtok feküdt, mint megye-provincia-világosan meg van különböztetve a borsvai várispánságtól. IV. László király 1284-ben Berényt, a királyné somogyi birtokát, a veszprémi egyháznak adományozván, ezen adomány levélben Somogyot megyének -provinciának-nevezi ekképen ... in Simigiensi provincia unam villam Beren vocatam 4). Itt a provincia valóságos megyét jelent, mivel a királyné birtoka nem lehetett várispánságban, mivel az nem volt várispáni birtok.

b) Parochia, Paroecia.

Ez a?aqoixia görög szótól származik, mely sajátlag egyházi terűletet vagy megyét jelentett, de ennek jelentése átvitetett polgári megye elnevezésére is. Du Cange szerint a parochia annyit jelentett, mint territorium, districtus judicis, regio urbis 5). Ezen elnevezés gyakran eléjön okleveleinkben is, s iróink értelmezése szerint szintén polgári megyét jelentett, és majd nem egyértelmű volt a provinciá-val. Ezt ugyan én nem állítom, de annyi mindenesetre bizonyos, hogy a comitatus-tól vagy várispánságtól nemcsak a Váradi Regestrum bejegyzéseiben, hanem több más okleveleinkben is meg volt különböztetve. Így p. o. II. Endre király 1226-ban kelt adomány levelében világosan megkülönbözteti a fejérvári parochiát a banai comitatus-tól ekképen: Yiner in Parochia Albensi ad Comitatam de Bana pertinens 6)

Ugyancsak II. Endre király 1231-ben kelt adománylevelében még világosabban meg vannak különböztetve a parochiák a comitátusok-tól, hol a Tamás ispánnak, Makár bán fiának adományozott birtokok közül külön soroltatnak elő azok, a melyek parochiákban és ismét külön azok, melyek a comitatusok - ban feküdtek 7). Úgy látszik azonban, hogy a parochia elnevezés szorosab értelemben valamely helynek hovatartozását vagy valamely birói hivatalnak illetékességét jelezte. Ugyanis sz. László király III. decretumának 16-ik czikke ezen értelemben így szól: Volumus, ut unusquisque index in parochiasua indicet, id est nemo indicum extra suam iurisdictionem indicet. Sőt a várispánság területének elnevezésére is használtatott, így az egri káptalan 1248 körül a új-ungi várispánság területét is parochiá - nak mondja ekképen; quandum terram Hozdu nomine decem aratris subiacentem in parochia Castri Unguy existentem 8). Maga a várispán is a XIII. század elején comes parochianus vagy parochialis néven kezdett neveztetni, s így a parochia nem egészen szabatos vagy kizárólagos elnevezése a megyének; mivel az nemcsak megyét jelentett, hanem későbben a várispánság elnevezésére is átvitetett.

c) Mega.

Ez, úgy látszik, hogy a megye magyar névről van latinizálva. Ez az elnevezés Kálmán király törvényének 12-ik czikkében jön elő, mely azt mondja, hogy a vezér vagy herczeg szolgái, kik a király megyéjében, és a királyé, kik a herczeg megyéjében vannak-Ducis ministri, qui in Mega regis sunt, et regis, qui in Mega ducis sunt-az illető ispán vagy biró előtt pörlekedjenek. De itt a Mega nem egy kisebb megyét, hanem egy nagy kiterjedésü tartományt jelentett; mivel e törvény arra az esetre rendelkezik, mikor a király az ő fiának vagy valamelyik királyi herczegnek az ország egyik részét átadta, hogy azt vezéri hatalommal kormányozza, a mi Erdéllyel együtt az ország harmad részét tette. Alább a 37-ik czikkben is előjön a mega és megalesindices elnevezés, a mi Horváth Mihály értelrnezése szerint megyei birákat jelentett. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ha egyszerü alakban jön elő ez az elnevezés, akkor igenis megyét jelent; de ha civitatis jelzővel van emlitve igy: mega civitatis, akkor várispáni területet kell alatta értenünk, amint ezt alább fogjuk látni.

d) Praedium.

Ez is többször jön elő okleveleinkben, mely egyértelmű az allodium - mal, a mi mindig szabad nemesi birtokot jelentett. Ily praediumok csak a megyék területein voltak, nem pedig a várispánságokban, melyek a várak tulajdonai voltak. Sőt ha király valamely nemesnek hadi szolgálataiért vagy más érdemiért várbirtokot adományozott, azt a vár szolgálatai alól kivette és nemesi praedium-má tette, mi által az megszűnt várbirtok lenni s a nemesi birtokok közé soroztatott, amint ezt bizonyitja IV. László királynak 1273-ban kelt adománylevele, mely által Ruh ispánnak a garicsi és gerzenczei várispánságban fekvő birtokait, melyeket részint várjobbágyoktól szerzett, részint a királytól nyert, nemesi kiváltsággal ruházta fel, hogy ő és örökösei azokat, mint nemesi praediumokat, nemesi joggal birhassák 9). Sőt ha nincs is az adománylevélben az adományozott birtok világosan praediumnak nevezve, mihelyest a király valakit a várszolgálata alól fölmentett és birtokaival együtt megnemesitett, az ő birtokai azonnal praediumok-ká lettek, s az ily praediumok mindig nemességet s azzal járó megyeiséget föltételeznek vagy jelentenek.

e) Judices Nobilium.

Szolgabirák. Ezek tudtunkra legelőször IV. Béla királynak 1254-ben kelt oklevelében jönnek elő 10). De mi azt hisszük, sőt biztosan merjük állitani, hogy e tisztség sokkal régibb s egyeredetü a megyei intézménynyel, és, mint neve is mutatja, a nemesek birája volt és régi okleveles elnevezés szerint Judex servientium regalium, magyarul pedig Királyi szolgák birája néven neveztetett, s ezen elnevezésből későbben a királyi melléknév vagy jelző elhagyásával Szolgák birája = Szolgabiró lett, valamint a latin Judex Nobilum-ból ily röviditéssel lett Judium. A királyi szolgák alatt pedig, kik fölött ezek biráskodtak, a nemeseket kell értenünk, kik mint már följebb is emlitettük, okleveleinkben Servientes regales néven neveztettek. Némelyek a szolgabirákat azonositani akarják a bilocusokkal, de tévednek; mivel a bilocusok alsóbb rendü tisztek vagy rendőrök voltak, kik csak a tolvajok és más gonosztevők felett itéltek, s azok fölött is csak a várispán elnöklete alatt, vagy, mint az Arany Bulla 5-ik czikke mondja, ad pedes tamen ipsius comitis. A szolgabirák ennél sokkal nagyobb joggal és hatáskörrel voltak felruházva; de minthogy kizárólag csak a nemesek ügyeiben itélhettek s a várispánság területén semmi jogosultsággal sem birtak; az ő birói eljárásuk csak a nemességre vagyis a megyére vonatkozik s a megyeiség mellett tanuskodik.

f) Judices provinciae.

Megyék birái vagy megyei birák, többször emlitetnek régibb okleveleinkben, s úgy látszik, hogy egyek voltak az előbb tárgyalt szolgabirákkal és több iróink azonositják azokkal, csak elnevezésük által különböznek azoktól. Minthogy a provincia, amint följebb kimutattuk, kizárólag megyét jelentett, e tisztség elnevezése is a megyék régi elnevezésére vonatkozik s annak emlékezetét tartja fenn.

Ezek az itt felsorolt elnevezések, mint megannyi adatok és műszavak, melyek a megyék régi elnevezéseire vonatkoznak s azok megyeiségére utalnak.



2. A várispánságot jelentő vagy föltételező elnevezések.

g) Castrum, de Castro, Jobagiones Castri, Castrenses terra Castri.

Ezek az elnevezések mind eléjönnek nemcsak a Váradi Regestrum bejegyzéseiben, hanem más okleveleinkben is, miket nem szükség itt idézni, mivel azt úgyis tudják azok, kik okmánytárainkat olvassák. Hogy pedig a felhozott elnevezések mind várispánságot, várjobbágyokat, várnépséget vagy várbirtokot jelentenek, azt sem szükség bővebben magyaráznunk; mivel ezen elnevezések elég világosak és megmagyarázzák magok magokat.

h) Comitatus.

Ennek többféle történelmi s etymologiai jelentése van, de ezeket most mellőzzük, csak azt hozzuk fel, a mi tárgyunkra vonatkozik. Comitatus történelmünkben eleinte várispánságot jelentett s egyértelmü volt a Castrum-mal, amint ezt több okleveleink igazolják. Különösen II. Endre király 1234-ben adomány levelének záradéka, mely, minekutána elősoroltatnának abban az ország főbb tisztviselői, igy végződik: ... et aliis quam plurimis aliorum Castrorum comitibus existentibus 11).

IV. Béla Király 1252-ben a turóczi monostor részére kiadott alapitó levelében, kivévén e monostor jobbágyait a rendszerinti biráskodások alól, ide vonatkozólag ezt mondja: ... ipsos populos a iurisdictione Comitum Castrorm in quibus Castris et Comitatibus existere dinoscuntur, exemimus et harum serie eximimus 12). - Ugyancsak IV. Béla Király 1254-ben kelt adomány levelében megerősitvén a székesfejérvári egyház vagy káptalan kiváltságait, annak jobbágyait a rendszerinti biráskodás alól kiveszi ezen szavakkal: nec Palatinus pro tempore constitulus, nec Comes alicuius Castri seu Parochialis, nec Judices Nobilium quorumcunque Comitatuum ... ipsos possit, debeat et audeat iudicare 13).

De hogy e kérdésben a Comitatus felhozott értelmének igazolására több oklevélre ne hivatkozzunk, elég legyen még csak az Arany Bulla 16-ik czikkét emlitenünk, mely igy szól: Inte gros comitatus ... non conferimus perpetuo. Itt az az integros comitatus alatt nem lehet egy nagyobb kiterjedésü polgári megyét érteni; mivel a megye a nemesség, az egyház, és más szabad népek birtokaiból állott, azokat pedig a király a tulajdonjog botrányos sérelme nélkül másoknak nem adományozhatta; mert még csak képzelni sem Iehet, hogy az egész megyei nemesség egyszerre kihalt vagy megnótáztatott volna; mivel csak ebben az esetben szállott a nemesség birtoka a koronára és lehetett királyi adományozás tárgya. Itt tehát a comitatus alatt várispánságot, vagy valami nagyobb várterületet kell értenünk, melylyel királyaink szabadabban kezdettek volt rendelkezni. Itt tehát megtiltatott egész várispánságok vagy nagyobb várterületek eladományozása; de úgy látszik, meghagyatott a korona részére az a jog, hogy a várterület egyes részeit vagy kisebb birtokait azután is eladványozhassa. Ezek szerint nem szenved kétséget, hogy a comitatus történetünkben eleinte várispánságot vagy várbirtokot jelentett, s egyértelmü volt a castrummal, és igen helyesen jegyzi meg Horváth Mihály, hogy a comitatus szón a régiek nemcsak vármegyét vagy várispánságot, hanem bérbirtokot vagy hűbéres jószágot is értettek 14).

Itt helyén látjuk a comitatus itten tárgyalt jelentésének értelmezésére megjegyezni, hogy történetiróink azt magyarul vármegyé-nek nevezték. Ez az elnevezés megállhat ugyan azon értelemben, ha úgy vesszük a dolgot, hogy a várnak is volt területe, s ezen terület megyé-nek neveztethetett. De történetíróink itt abban tévedtek meg, hogy a comitatus keretébe foglalták a nemesség és az egyház birtokait is: pedig, mint följebb kimutattuk, e birtokok nem tartoztak oda, s attól megkülönböztetett részt alkottak. Ugyanazért újabb iróink a comtatus itten tárgyalt értelmének magyar kifejezésére igen jól találták ki a várispánság elnevezést; mert ez igen jól kifejezi a comitatus itten tárgyalt jelentését és megkülönbözteti azt a megyétől. A vármegye elnevezése is helyes, a mennyiben az magában foglalja mindakét elemet, melyekből alakult, t. i. a várat és a megyét; de ez az elnevezés csak későbbi korra vonatkozhatik, mikor t. i. a várispánság a megyével egyesűlt s abba beleolvadt.

i) Comes castri.

Várispán. Ez ugyan későbben, a XIII. század elején, már Comes parochianus vagy parochialis néven kezdett neveztetni, ami magyarul már megyei ispánt jelentett; de a különbség csak elnevezésben van, mert a megyei ispánnak csak annyira terjedt jogköre, mint a várispánnak s az Arany Bulla 5-ik czikke szerint a nemesség pöreiben nem itélhetett. S eszerint bár mi néven neveztessék e tisztviselő, mindig várispánságot föltételez.

Iróink a várispánt már sz. István király korában főispánnak -supremuscomes-nek - kezdik nevezni; de ez az elnevezés arra a korra nézve még időelőtti; mert igaz ugyan, hogy a várispánságból fejlődött ki későbben a főispánság s az volt ennek genesise s igaz ugyan, hogy a várispánnak is volt udvarbirája vagy alárendelt curialiscomeses erre nézve ő is neveztethetett volna főispán-nak. De ez az elnevezés nemcsak az Árpádok alatt, hanem még az Anjou-királyok alatt sem volt szokásban, legalább okleveleinkben nem jön elő és csak későbben az Osztrák-ház alatt kezdett szokásba hozatni, és nagyon helyesen jegyzik meg szótáriróink, hogy a főispánnak régente egyszerűen csak ispán vala a neve 15).

Szalay László a várispánt várgróf-nak nevezi; de szokatlan és helytelen elnevezése e tisztségnek: az első a német Burggrafnak a másik a latin Comesparochianus-nak betűszerinti forditása, ami roszul hangzik a magyar fülnek s ellenkezik nemcsak nyelvünkkel, hanem ősi intézményeinkkel is: nekünk voltak zászlós uraink, kik Árpádok alatt a király jobbágyai - nak és későbben országbárói-nak neveztettek; de ősi alkotmányunk grófok-at nem ismer őseink a comes-tispán-nak forditottak és neveztek, s ez sem eredeti. magyar szó ugyan, de legalább meg van magyarositva, és régóta használtatik és többször fordul elő régi magyar kodexekben is, így p. o. a Carthausi Névtelen Legendájában Vata ispán-nak s alább egy másik főember Bácsmegyei ispán-nak van nevezve 16).

j) Comes curialis.

A várispán udvarbirája vagy alárendelt tisztje. Comescurialis néven eleinte az országbiró neveztetett; de ezen elnevezés későbben átvitetett a kisebb tisztségekre is, így a püspököknek, apátoknak és más nagy birtoku földesuraknak is voltak ily udvarbirái, kik szintén Comitescuriales néven neveztettek. De itt a comescurialis a várispán udvarbiráját vagy segédtársát jelenti, ki többször csak a várjobbágyok közül választatott, és hivatalos eljárása vagy hatósága egyedűl és kizárólag a várterületre szorítkozott. Valamint a várispánnak úgy ennek is a neve későbben megváltozott s az Arany Bulla 5-ik czikkében már Comes curiae parochianus néven neveztetett, de hatósága csak a régi maradt; midőn a várispánságok egyesitettek a megyékkel, ezen udvarbiróból lett a megyei alispán, ki már a megyei nemesek közűl választatott és nagyobb politikai jelentőségre emelkedett; de itt csak mint várispáni tisztet emlitjük, ami szintén a várispánság ismertetéséhez tartozik.

k) Civitas vagy Comes civitatis vagy civiam.

Ez is várispánságot vagy várispánt jelentett; mert a városok nem a megyékben, a nemesek praediumain; hanem a várispánságok terűletein keletkeztek, sőt a városok voltak a várispánságok székhelyei s az iparűzők és kézművesek, kik a Váradi Regestrum bejegyzéseiben cives nevezeten emlitetnek a várnépség egyik nevezetes osztályát tették.

l) Mega civitatis.

A m e g a, mint följebb is emlitettük, egyszerü alakban megyét jelentett; de ha civitatis jelzővel jön elő, akkor várispánságot kell alatta értenünk.

m) Pagus.

Botka Tivadar ezt is ide, a várispánsági nevek közé sorolja 17). És csakugyan Du Cange szerint annyit jelent, mint territoriun comitatus, districtus 18).

Ime elősoroltuk a megyék és várispánságok okleveles vagy hivatalos elnevezéseit s azoknak etymologiai jelentéseit, mikből alaposan következtethetni azon különbséget, mely e két intézmény között Árpádok alatt fennállott, melylyel azok egymástól meg voltak különböztetve. Meg kell azonban itt jegyeznünk, hogy a felhozott oklevelek elnevezéseiben vagy azok jelentéseiben is merültek fel némi kétségek vagy nehézségek, mik a mi értelmezésünkkel ellenkezni látszanak. A kérdés bővebb felvilágositása végett ezeket is meg kell itt emlitenünk és magyaráznunk.


1) Wenzel. Árpádkori Új Okmánytár. VII. 220. l.

2) U. o. II. 296. l.

3) U. o. VIII. 199. l.

4) U. o. IV. 255. és 257. l.

5) Du Cange. Glossarium ad Scriptor. Mediae et Infirmae Latinitatis. Basiliae. 1762. III. 112. l.

6) Wenzel. VI. 432. l.

7) U. o. XI. 219-230. l.

8) Hazai Okmánytár. VI. 49. l.

9) U. o. VII. 139. és 140. l.

10) Fejér. Cod. Dipl. IV. II. 231. l.

11) Wenzel. VI. 552. l.

12) Hazai Okmánytár. VI. 74. l.

13) Fejér. Cod. Dipl. IV. II. 231. l.

14) Magyarország Történelme. I. 356. l. és Magyar Történelmi Tár. IX. 100. lap.