NEGYEDIK FEJEZET.

I. János kir. kapitányai ismét visszafoglalják Egervárát. 1530. A vár s az egri püspökség Nádasdy Tamás kincstartó kormányzata alá vétetik. A vár-gondnokok, Kálnay, Gávay. II. Seredy Ferdinand kir. felvidéki kapitánya és Nádasdy Tamás. III. Fegyverszünet az ellenkirályok között. Hevesmegye János király országrésze. Gritti Lajos egri püspök. IV. Tamás egri püspök müködése Kassa felől, Dévai Biró Mátyás Luther tana hirdetőjének elfogatása Kassán, s viszontagságai. D. Biró Mátyás s Perényi Péter theologiai vitája. V. Csaby István várgondnoksága Egerben 1531. s viszálya Tamás püspökkel. Oláh Miklós tapolczai apátsága s miskolczi plebániája. VI. Ujabb egyezkedés az ellenkirályok között, Frangepan kalocsai érsek közvetitésésel. Az egri vár s Perényi Péter kétszinüsége. Hevesmegye Ferdinand királyhoz folyamodik segélyért 1535. A Kassai gyülés. VII. Perényi szikszói tanácskozmánya. Szalaházy püspök halála.

I. Azonban csakhamar megváltozott a szerencse; Seredy Gáspár nem ülhetett békén Egervárában, hol pillanatuk sem volt biztos. Egy hónapon s néhány napon át sikerült még magukat fentartani, mikor is Laski Jeromos lengyel, Koczka Péten cseh csapatokkal, Tahy János, Szerecsen János, Raskay Gáspár, Nádasdy Tamás, Pathay, Putnoki s mások, János király hivei, végre is elüzték innen s a várat elfoglalták. 1)

1530. jan. 25-én, már János király hivei kezében volt a vár, melynek fentebb elmondott történetéről maga János is megemlékszik egyik levelében, irván ekképen: "Az egri várat a kassaíak éjjeI megtámadták, őrségét alvásban meglepték, s elfoglalták, melyet aztán nagy bajjal lehetett visszavenni." 2) A várban, a vár s a javak gondozójává János király által Kálnay Imre neveztetett ki. Maga a püspökség kincstári kezelés alá vétetett, Nádasdy Tamás János király kincstartójának kormányzósága alatt. A kinevezett gondnok Kálnay jan. 25-én már jelentést tett a vagyonok s jövedelmek mikénti állásáról. 3) "Az 1529. évben mi jövedelem sem szedethetett. Nagy és kis Heves, Borsod, Ujvár, Zemplén, Sáros, Bereg, Szabolcs, Zarand megyékből (ezen megyékben terjedt el a püspöki birtok s tized jövedelem) semmi számadás. Egy jó részt Artandy Pál tart megszállva, és szedte fel jövedelmét." Hasonlóképen irja le a helyzetet febr. 2-án kelt levelében, hogy a várban készlet nincs. Febr. 6-án tudatja Nádasdy Tamással, hogy Koczka Péter küldött most a várba gyalogokat s huszárokat (Husarones) kik részére bor s liszt élelmi czikket rendelt ki. Tudatja azt is, hogy Seredy és Bebek Kassán gyüjtik seregöket, valószinüen támadásra készülnek.

A Kassára visszaszoritott Seredy Gáspár csakugyan nem nyugodott, s Bebek Ferenczczel szövetkezve, a jelzett támadást végrehajtották Egervára ellen. Épen Husvét másodnapját készültek ünnepelni a várban, midőn Tárkány és Szarvaskő felől, kora reggel, 500 lovassal jelentek meg Eger alatt, azt hivén bizonyosan, hogy most is alvásban találják az őrséget. A támadás kudarczczal végződött, mert az őrség könynyü diadallal üzte őket vissza, s üldözték egészen a tárkányi barátok klastromáig, hol az erdőségben elszéledt s elmenekült a vert csapat. Ezen diadalmasan visszavert támadást Gávay Imre, egyik várkapitány közli Nádasdy Tamással. 4)

Habár Eger alól véres fővel távozott is Seredy Gáspár Bebekkel, Tokaj felé sikerrel küzdöttek, és jul. 22-én Tokajt elfoglalták. János király csapatai Liszkára huzódtak víssza, s egyik hadnagyuk Kápolnay Ferencz Egerbe vonult. E körülményről EgerbőI Zalóky György és Lorant Péter egri várnagyok, ki a provisori tisztet is viselte, tudósitják Nádasdy Tamást, tőle a teendőkre utasitást kérve. Seredy Gáspár ez időben sürüen irogatott Nádasdy Tamáshoz, kit minden áron visszahóditani törekedett Ferdinand pártjára. Jun. 12-én kelt levelében találkozóra hivja Nádasdyt Tályára. "Sírhatnám, ha meggondolom-irja levelében, hogy hová fajultak ügyeink." Nagy szeretetéről biztositja Nádasdyt, kivel a haza bajairól kivánna beszélni. Jönne e végből Tályára, annyi lovassal, mennyivel akar, biztositja részére a szabad visszatérést. Nádasdy nem ment a találkozóra, de hogy válaszolt s kemény szemrehányást tehetett neki, kitünik Seredy jun. 24-én kelt leveléből, melyben mentegeti magát, hogy nem értette meg őt Nádasdy. Különben tudatja, hogy nagy készülettel szerelnek, ágyukat szereznek az ujabb harczra, és érinti, hogy Nádasdy öröme szomoruságra fog változni. 5)

Néhány napra ismét irt a már ekkor Budán volt Nádasdyhoz, melyben János király kedvezőtlen esélyeit festi, s inti, hogy verembe ne essék. Fenhéjázva emliti, hogy Tályára várják Nagy Lászlót, hogy lándzsát törjenek vele. Seredy leveleinek ez időszerint mi hatása sem volt Nádasdyra.

Kassa és Tokaj körül még ezután elkeseredett összeütközések folytak 1530. jul. hóban, melynek következménye lett, hogy Kápolnay Ferencz Seredyék által szoritva, Egerbe menekült Tokajból, miről fentebb emlékeztünk.

III. Budának 1530. deczember hóban Roggendorf által vezetett sikertelen ostroma után, végre az ellenkirályok között 1532. évi májusig terjedőleg, megköttetett a fegyverszünet. Hevesmegye az egri várral, János király hatalma alatt lévén, ott is maradt. Tamás püspök teljesen ki volt innen zárva. A püspökség javait provisorok kezelték; előbb Gritti Lajos, majd Nádasdy Tamás János király kincstartója, volt a püspökség kormányzója. 1530. évben midőn Gritti Lajos az ország kormányzatát, János király nevében mint helytartó kezéhez ragadta, magát egyideig "egri választott püspöknek" is czimezte. E czimen irt Vasmegye rendeihez, okt. 11-én felhivást, hogy János királynak engedelmeskedjenek, és még pecsétjén is a püspöki czimert használta. 6) Később elhagyta e czimezést. Ugy látszik, első fellépésénél tekintélye növelésére ruházta fel magát e czimmel, melyről késöbb önként lemondott.

Kassa és vidéke, Seredy Gáspár és Bebek Ferenez által lévén megszállva, ezek Borsod és Hevesmegye felé igyekeztek terjeszkedni, hogy az arra fekvő egri püspöki javadalmakat kezökhöz ragadhassák: Tamás püspök e végből folyton érintkezésben állott Seredy és Bebekkel, Ferdinand kir. ez időszerinti felvidéki kapitányaival, s az 1531. év folyamán több izben is megfordult Kassán, hol Luther tanainak követői nagy hóditásokat tettek, különösen a németajku polgárok között, kiket most a püspök kitelhetőleg üldözőbe fogott. Különösen kitünt Luther tanai hirdetésében Dévay Biró Mátyás, kit Tamás püspök elfogatott és Paksy huszárjaival Bécsbe kisértette. 7) Majd elfogatta még Antal eperjesi praedikátort, és Bertalan egykori szepesi káplánt s most praedikatort. 8) E miatt 1531. őszén zendülés ütött ki Kassán; a kassai tanács a Helytartótanácshoz irt panaszos előterjesztést. Dévay 1533-ig tartatott Bécsben, ekkor visszaküldetett további elbánás végett Pozsonyba az egri püspökhöz; de az utban megszökött s egy ideig Budán, majd Nádasdy Tamás sárvári birtokán tartózkodott. 1536. év végén Wittenbergbe utazott, innen visszatérve, 1538-ik évben Perényi Péternél, ennek pataki udvarában időzött. Perényivel azonban csakhamar meghasonlott, mert Perényi maga is buzgón theologizált és Dévayval nem értett egyet abban, hogy a kenyér szine alatt az ur teste mely pillanatban van jelen. Perényi szerint mindig, Dévay szerint azon pillanatban, mikor az áldozó magához veszi. Perényitől Seredy Gáspárhoz ment Dévay, s 1540. év elején a szikszai iskolában tanitott, honnan akkor Frangepan egri püspök közbelépése folytán távoznia kellett. Wittenbergbe ment ismét, de 1543-ban már itthon látjuk, s a miskolcziak papjuknak hivták meg; de e helyet nem foglalhatta el a kath. papság közbelépése folytán. Ettől fogva vidékünkön többé nem látjuk 9) Dévay Biró Mátyást.

V. Lorant Pétertöl 1531-ben az egri vár gondnokságát Csaby István vette kezéhez. A vár akkorában, az egymást követő harczok, ostromok folytán, a pusztulás szomoru képét tüntethette fel. Akkorában nem is volt még valódi erőd-számba vehető, miután az előbbi időkben országos védelmi fontossága nem is volt, szüksége nem is forgott fen. Tulajdonképen püspöki s káptalani lakóházak csoportjából állott a vár, a nagy székesegyházzal együtt, védfalakkal körülkeritve, a város keleti magaslatán, a helyi biztonság s uri hatalom védeszközeivel felszerelve; inkább arra szolgált, hogy egy hatalmas egri püspök tekintélyét kellőleg kiemelje.

Most, a rettenetes polgárháboru idejében, szerepe is megváltozott. Fontos tényezővé vált ugy a támadó, mint védő hadjáratra; és a kinek kezében volt, urává is lett Heves s Borsodmegyék nagy részének. János király, a mint ideje lett, Egervára erősitésére s kijavitására is kiterjeszté figyelmét. 1530-ban Lorant Péter gondnok utasitatott a vár haladéktalan kijavitására, s e czélból a régi palankozás módja rendeltetett meg, az omlott falak erősitésére: Lorant meg is tette az intézkedést, hogy e czélból tetemes famennyiséget szállitson a várhoz; de sikerre nem juthatott Nádasdyhoz intézett levele szerint, mert a megye a fuvart megtagadta. 10) Egervölgye jobbágyai pedig, egészen elnyomorodottak és tehetetlenekké lettek. E helyett tehát azt. ajánlja, hogy a falak erősitésére kövek használtassanak, melyek közelebb kaphatók, s igy könnyebben szállithatók.

A vár erőditésére sikeresebben dolgozott Lorant utóda Csaby István, ki tulajdonképen kezdeményezője volt a vár erödszerü átalakitásának, melyet később Perényi Péter folytatott s Dobó István: fejezett be, hogy a nagy ostrom áldozatául essék. Nevezetesen a külső várban, egy toronyszerü erődöt emelt, mely róla később is Csaby bástyának neveztetett. A püspöki javak akkori bevételéről, Csaby 1531. febr. 3-án kelt Nádasdyhoz intézett levele utóiratában nyerünk nagyon csekély tájékozást. 11) Ekkor vette át a várat s tudatja többek között, hogy elődje az egész idő alatt 6138 ftot vett be. Ha 200 lovast s ugyanannyi gyalogost kell itt tartani, irja Csaby, s a. várat is javitani kell, ez nem lesz elég, hol vegye a szükséges összeget? Akkor a várban tulnyomóan lengyel katonaság volt, kevés magyarral. Zalóky György volt várnagy társa. Micsoda feltételekkel voltak itt, nem tudjuk, de érdekes, hogy 1532. apr. 20-án, midőn az egy évre kötött fegyvernyugvás letelőben volt, az itteni lengyel kapitányhoz érkezett egy küldött, azon parancscsal a lengyel királytól, hogy a várat adja át, s rögtön vonuljanak vissza onnan hazájukba. 12) Csaby azzal közli ezt Nádasdyval, hogy adjon utasitást, mitevő legyen, a vár az ő kezében hagyatik-e, s átvegye-e?

Az itteni akkori viszonyokról, szintén Csaby leveleiből nyerünk némi tájékozást. 1531. jul. 4-én kelt levelében kéri Nádasdyt, hogy az egri egyházmegye káptalanjának jobbágyai, minden jog s igazság ellen zaklattatnak a debreczeniektől, tegyen igazságot, és parancsolja meg Debreczen biráinak, hogy ne folytassák a nép igazságtalan zaklatását mert ugy is elkeseredett az már.

Részletesen kiterjeszkedik okt. 17-én kelt levelében a vár jövedelmének ügyére; mert azon utasitást nyerte, hogy most fegyverszünet lévén, az ügyeket pontosabban lehet kezelni. Csaby azt ajánlotta, hogy a vár szükségletei fedezésére, miután a tizedeket alig lehet beszedni, a szomszédos megyék taksái utalványoztassanak. "Ime a Szabolcsi tizedek beszedésére küldött szolgái, most is elüzettek; Kassától Miskolczig, sőt egész Borsodmegyében, Tamás püspök szedi be ugy a bor, mint a termény tizedeket. Zemplénből Homonnay Ferencz mit sem küld, decimálni sem enged., Sáros, Ujvár stbi megyék tizedeit Tálya, Regécz, Boldogkő várnagyai hajtják be maguk javára. Itt Hevesmegyében is csak nagy veszedelemmel juthat valamihez. Most hogy a bor tizedelés ideje volt, Gyöngyöspüspöki környékén, Szarvaskő és Hajnácskőből Horváth katonái megrohanták embereit, s alig menekülhettek. Ilyen élet s fegyverszünet van itt," irja levelében Csaby. 13) Panaszkodik az utak veszélyességéről is azon időtől, midőn Basó Mátyás Murányvára kapitányát Tamás püspök emberei elfogták. Az elfogott Basót a püspök Lőcsére, s onnan Hradek felé Bécsbe vitette. 14)

Jóformán az egri völgyre szoritkozott ez időben János király uralma. Szarvaskő, Hajnácskő, Borsodmegye legnagyobb része Ferdinandnak hódolt terület vala. Borsod főispánja Pempflinger Sebestény volt.

Szalaházy Tamás püspök ez időben, huzamosabban tartózkodott Kassán, s onnan dolgozott püspöki székhelye elfoglalására, s a menynyire lehetett kezelte is megyéjét, intézkedett, mennyire ereje terjedt.

1531. okt. 29-én Kassán időzvén, e napon kelt levelében tudatja Oláh Miklóssal, ki mint az özv. királyné titoknoka, birta a miskolczi plebániát s a tapolczai apátságot, hogy azt, ugy az egri mint kassai urak, különösen Bebek zaklatásai ellen, biztos hiveire bizta, kik a jövedelemből fizetik a szerzeteseket s papokat, a kik ott vannak s egyéb szükségesekről gondoskodnak. "A miskolczi plebániát a czeglédi lelkészre kellene bizni; de azok már választottak mást. A mi javainkat Bakith Pál foglalta el," 15) végzi tudósitását.

1532. év május utólján Tamás püspök azt irja Oláhnak, hogy "a mi jószágunk bár nincs elfoglalva, de elpusztitva van, hogy mi haszna sincs." 16) Oláh Miklós is érdeklődött plebániája s különösen jövedelme iránt, kitünik a miskolczi lelkészhez, valószinüleg helyetteséhez irott leveléből, melyben a jövedelem kezelése dolgában kiván tőle tudósitást. 17)

Ime Borsodmegye azon részén, mely Ferdinandnak hódolt terület vala, Tamás egri püspöknek, az egri egyházmegye területén kifejtett gondoskodása, halvány fényben tükröződik ezekből. Hevesmegye területéről teljesen kizárva, egyházi s lelkészi müködésének nyoma sem mutatkozik. A püspöki székhely, a hevesmegyei birtokokkal János király kezében volt, s az ő kincstárának javára szedetett az összes jövedelem, melyből hogy a lelkészi illetékek kiszolgáltattak-e? tudomásunk nincs. Mindezekből sok valószinüséggel következtethetjük itt a kath. egyházi élet nagy hanyatlását.

VI. E zavaros idő folyamában nyilt meg, ez év 1532-ik év végén Ferdinánd és János királyok között, Nádasdy Tamás közbejárásával, az egyezkedési kisérlet ujból, s 1533. febr. 7-én Pozsonyban tanácskoztak a meghatalmazottak. Azonban János meghatalmazottai értesülvén, hogy Ferdinand külön egyezkedést kezdett a törökkel Konstantinápolyban, neheztelve vonultak vissza ezért; mindazonáltal, a hosszas harczok alatt beállott kimerültség folytán, önkéntelen fegyvernyugvás állott be a verseny-királyok között; s ezután nem annyira fegyverrel, mint igéretekkel s rábeszéléssel igyekezett egyik fél a másik hiveit magához csalogatni. Igy sikerült Ferdinandnak Nádasdy Tamást 1534. év elején magához édesgetni. Gritti ez időben megöletvén, János király tartva a török boszutól, hajlott az egyezkedés ujbóli megkezdésére Ferdinanddal; s különösen Frangepan Ferencz kalocsai érsek vette át a közvetitői szerepet, s közbejárásával sikerült 1536. marcz. 1-ig tartó fegyverszünetet kieszközölni.

1534-ben Szalóky György volt az egri várnagy. Az önkéntelen fegyverszünet alatt, nem annyira az ellenkirályok, mint inkább az apró vidéki hatalmasságok dulták és zsákmányolták Hevesmegyét s vidékét. János király tekintélye s hatalma hanyatlóbb vala, hogy sem népét képes lett volna egyesek önkényes foglalásai és vidéki hatalmaskodásaitól megóvni. Különösen Perényi Péter, János kir. főkapitánya, a pataki nagy ur, önkénykedett egész erővel Hevesmegyében; sovár pillantását vetve az egri várra, melynek elfoglalása, nagyra látó terveiben aligha utolsó helyet foglalt.

Nádasdy Tamás elpártolása után, Perényi Péter is kezdett inogni János király iránti hüségében; és teméntelen javakat tartván jogtalan birtokában, azok biztositása érdekében ovatosan vizsgálta, melyik királynak fest a jövő szebb kilátást. Hevesmegye ezen hatalmaskodók zaklatása folytán mennyit szenvedhetett, kitünik onnan, hogy 1535-ben bár tényleg János uralma alatt állott, már Ferdinandhoz is folyamodtak segélyért. Az 1535. évi okt. 4-én Nagyszombatba Ferdinand által összehivott országgyülésen, a rendek sérelmi feliratukban, hivatkoznak Gömör, Borsod, Zemplén, Ujvár és Hevesvármegyék panaszos előterjesztésére, melyet Kassán tartott gyülésökből intéztek Ferdinand királyhoz, hogy segitsen rajtok az önkénykedő urak féktelen zsarolásai s visszaélései ellen. Különösen a szarvaskői várnagy Horváth Ferencz ellen volt nagy a panasz, a ki Ferdinand király hive lévén, igy a vár is az ő hatalma alatt állott. 1)

VII. Perényi Péter észrevéve a megyék mozgalmait, bizonyosan a kassai gyülés előterjesztése ellensulyozására, 1535-ben Szikszón tartott tanácskozmányt: honnan szintén Ferdinandhoz fordultak, a féktelenség megszüntetése és a törvényes rend helyreállítása végett; s azt kérték: hogy Ferdinand király nevezzen ki e vidékre egy kapitányt; a ki állitsa helyre a rendet. Természetesen az itt tanácskozók magára Perényire gondoltak, a mint ezt a gyülésen Tomory Lőrincz ki is fejezte. 18)

Perényi látván János király ereje hanyatlását, hogy a vidéken, hol birtokai jogtalan foglalás utján jöttek kezéhez, hatalmát s befolyását tovább is fentarthassa, e módhoz nyult, mintegy kéretlenül és keresetlenül kinyerni Ferdinandtól a legfőbb katonai hatalmat. János királylyal sem akart még ez időszerint szakitani, igy mások által szerette volna a hatalom gesztenyéjét ez oldalról maga részére kikapartatni.

Perényi azonban ez irányban czélt nem ért; kétszinü viselkedése alatt, a legönzőbb anyagiság és bizonytalan irányu nagyravágyás lappangott vala, mely ovatosságra intette Ferdinandot; de különben is Ferdinand erejében kimerülve, jóformán tanácstalanul állott; az igérgetésnél többet nyujtani, sem a hozzá folyamodó megyéknek, sem másoknak, a viszonyok végtelen bonyolult volta miatt, nem volt képes. Szarvaskő várnagya elleni panaszra nézve megigérte, hogy intézkedni fog, s Horváth Ferenczet eltiltandja a jogtalan harácsolásoktól. De itt más volt a baj, melyet alább fogunk ismertetni.

Az ellenkirályok között, a békekötés és egyezkedés sok változatossággal, de állhatatosan folyt tovább is. Frangepan Ferencz kalocsai érsek, János király bizalmasa, füzte az egyezkedés szálait, mi közben Szalaházy Tamás egri püspök 1536. év február havában meghalt. Hol s mely napon halt meg, bővebbet erről nem tudunk. De hogy 1536. február havában halt el, az alább elmondandók kétségtelenül igazolják.

---

1) Mon. Hung. Hist. 24.k. 22-49. l. Tamás egri p. levele Oláh Miklóshoz.

2) Egykoru másolat a szepesi káptalan levéltárában.

3) Levelének külső czime ez: "Magnifico Dno Thomae Nádasdy Consillario regio et admin. proven. regal. et gubernatori Eptus Agrien. etc. etc. domino meo etc. Országos levéltárban, Nádasdy ltár.

4) Kálnay és Gávay eredeti levelei az országos levéltárban Nádasdy levéltár I. cs.

5) u. o.

6) Okmánytár. l. sz.

7) Történelmi tár 1880. évfoly. I. füz. l.. l.

8) Katona XX. k. 758. l.

9) Történelmi tár u. o.

10) Országos ltárban Nádasdy levelezése I. cs.

11) u. o.

12) "... Quidan adolescens a regia maj. polonica huic Capitaneo literas attulit, in quibus maj. sua scribit ut preteritis induciis arcem hane illico in manus hominis reg. maj. domini mei assignet et ipse quamprimum revertatur." Csaby levele Nádasdyhoz, Orsz. lev. Nádasdy osztályban I. cs.

13) u. o.

14 ) Katona XX. k. 696. l.

15) Mon. Hun. Hist. Okmányt. 24. k. 49. l.

16) u. o. 218. l.

17) U. o. 442. l.

18) Magy. orszgy. eml. I. k. 498. l.

19) u. o.