TIZEDIK FEJEZET.
l. Frangepan püspök végnapjai, és halála. lI. Adurnus Jeromos egri prépost. III. Martinuzzi váradi részleges gyülése. IV. A sötét korszak kezdete. Hevesmegye szomoru napjai. V. Varkoch Tamás Perényi várnagyának uralma. A pozsonyi országgyülés Perényi mellett. VI. Hatvan török kézre jut. VlI. Egervára ügye a szentpéteri gyülésen 1544. VIII. A debreczeni gyülés 1545-ben.
I. Frangepan püspök sem élte sokkal tul Perényi elfogatását. A regensburgi gyülésről, hol szereplését már ismertettük, Egerbe többé nem tért vissza; mert ez idő alatt történt a várnak és a püspöki jövedélmeknek Perényi általi elfoglalása. A regensburgi gyülés után ott tartózkodott egy ideig. Pénze elfogyván, Hoffman János consiliariustól 300 koronát vett kölcsön. s ezért egy arany kupát helyezett zálogba, I541. jun. 27-én. 1) Később visszatért az országba s értesülhetett Buda török kézre jutásáról és arról, hogy Perényi egri püspökségét önhatalmulag megszállotta. Ezzel megszakadt köztük az addig fennállott jó viszony is. Frangepan, mint láttuk, a legutóbbi időkben, karöltve haladt Perényi Péterrel, s Ferdinand tanácsosait több izben figyelmeztette, hogy Perényit el ne idegenitsék. Frangepannak szüksége volt kivált kezdetben Perényi támogatására. Hevesmegyében fel is használhatta azt, csakhogy Perényi nem az az ember volt, a ki szolgálatait önzetlenül áldozta volna. Reá nőtt Frangepanra, s végre is nem támogatója, hanem urává lett-kiszoritván őt saját fészkéből. Hogy Perényi elfogatására Frangepan is közremüködött, ezek után kétségtelen, annál inkább, mert Perényi Luther követője lévén, bár a leleszi prépostot tette az egri vár alkormányzójává, már kezdetben is észlelték, hogy hitsorsosainak tágas müködési tért engedett az egri völgyben. 2)
Frangepan 1542-ik év végén Pozsonyban tartózkodott, és ott betegeskedni kezdett. Utolsó napjai lefolyásáról keveset tudunk. Nagyterjedelmü s nagybecsü végrendeletét 3) 1543. jan. 22-én irta meg.
Halála 1543. jan. 22. és febr. 10. közötti időben történt, kitünik ez Ferdinand királynak, 1543. febr. 21-én Peregi Albert pécsi prépost kamarai praefectushoz intézett leiratából, melyben a király nagy megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a nevezett sietett a halál eset után rögtön felhivni az egri provisort, hogy a püspöki javak kezelésére vonatkozó számadást haladéktalanul küldje a kamarának. 4)
Oláh Miklós, rögtön Frangepan halála után 1543. febr. 10-én Ferdinand királyhoz intézett folyamodványában esedezik Ő felségéhez, hogy annál hathatósabban szolgálhassa, nevezné ki vagy az erdélyi, vagy az egri püspökségre. 5) A folyamodó értesülvén Frangepan haláláról, irhatta csak ekként folyamodványát, febr. hó 10-én.
Frangepan végrendelete mutatja, hogy egri egyházát nagyon szerethette. Itt csakis egri, püspöknek irja magát. Ingóságait, arany s ezüst nemüit, Katalin nővére, annak fia, és az egri egyház között osztotta meg. Gazdagon hagyományozott környezőinek és szolgáinak is. Tetemét a pozsonyi minorita szerzet zárdájának kapuja elé kivánta, minden pompa nélkül nyugalomra helyeztetni. Végrendelkező e szerzetnek volt tagja, és ennek végrendeletében is kifejezést adott. Végrendeleti végrehajtójának első sorban Ő felségét, azután Nádasdy Tamást és Bentivolus Márkot nevezte meg. Végrendelete Ferdinand királynak bemutattatott, s a király jóváhagyó záradékával ellátva, adatott ki Nádasdy és Bentivolusnak végrehajtás végett.
II. Frangepan halála után, a rendek és a német császár között eddig Frangepan által közvetitett diplomacziai összeköttetést, az egri káptalan egy tagja, prépostja, ki ugy látszik Frangepan körében nyerte kiképeztetését, Adurnus Jeromos folytatta s teljesitette. Az 1542. év november hóban Pozsonyban ülésezett országgyülés, akkor Frangepan már elbetegesedvén, nevezett egri prépostot küldötte Károly császárhoz, hogy szóval is megismertesse az ország helyzetét, és a török elleni segélyt szorgalmazza. Adurnus 1543. év elején járt a császárnál, kitől a rendekhez april 10-én kelt válasziratot is hozott, melyben a császár, a küldött előterjesztésre hivatkozva, igéri a segélyt, mint azt a prépost szóval is tolmácsolni fogja. 6) Adurnus 1544. decz. 28-án még Konstantinápolyba küldetett a törökhöz, utközben azonban meghalt. 7)
III. Az 1542. év végén történt leverő események benyomása alatt, Martinuzzi, a ki csak az imént, 1542. év jul. hó végén egyezkedett ki Ferdinanddal a váradi szerződés végrehajtása ügyében, megragadta az alkalmat, és 1543. jan. 10-én Váradra hivta Arad, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, K. Szolnok, Temes, Szerém és Hevesmegyék megbizottait, részleges gyülésre. Martinuzzi most ugy Isabella királyné, mint Ferdinand király bizalmasa, mindkettő által egyszersmind kincstartónak kinevezve, a váradi egyesség végrehajtásának küszöbén, ugy látszik az általa leginkább befolyásolt s hatalmi köréhez ragadott megyék ügyei rendezését czélozta, hogy ott az ő szelleme s befolyása értelmében történjék az ügyek vezetése. E megyék legtöbbjében, mint a királyné kincstartója, oligarchikus hatalmat gyakorolt, nagy birtokokat ragadott kezéhez, igy Hevesmegyében Horthot, és a kis hevesi kerület tizedeit. Horthot Verbőczy is elfoglalta egy időben, mint ezt a Dobó testvérek tiltakozásában láttuk. Terve volt tehát e megyék területén az adó, igazságszolgáltatás és a birtok viszonyok rendezése ügyében, egységes eljárást hozni létre: hogy Seredy, Bebek és mások onnan kiszoritassanak, hogy a kir. adók csak részére szedessenek; s még a biráskodást is ő teljesithesse. A biráskodás kivételével, a többire nézve, Ferdinand király jóváhagyását sikerült kinyernie. Ez. utolsóra a király csak későbbre igérte az elhatározást.
IV. Magyarország sötét kora tulajdonképen 1543. évvel veszi kezdetét. Buda török kézre jutása után, Ferdinand körében tetőpontját érte el a tanácstalanság és tehetetlenség. Egy pillanatban a minden ároni béke-vágy; .másik pillanatban a támadó hadviselés szándéka jutott előtérbe, s küzdött egymással e kettő, s tette egymást képtelenné. Az 1542. év nov. hóban Pozsonyban tartott országgyülés, nagy adókat és egyéb terheket szavazott meg; majd segély után nézett, s e végből küldetett Adurnus egri kanonok Károly császárhoz, kitől jó szó és igéreten kivül egyéb sem érkezett.
Az 1543-ik év megnyiltával, megindult Soliman, roppant táborával Magyarország felé. Könuyü szerrel foglalta el Valpót, Siklóst, Perényi Péter várait; Pécs, védelem kifejtése nélkül hódolt meg; azután Esztergom, Székesfehérvár került hatalmába, mindezek ellenállás nélkül.
1543. okt. hó első napjaiban Ferdinand király ismét Pozsonyba hivta tanácsosait a védelem miként szervezése ügyében. Szóba jött akkor a Buda felől terjedő vész is a Jászság, Nógrád, Hevesmegyék felé. Ajánlatba hozatott, hogy Jászberény erősitessék meg. Egervárát haladéktalanul vegye a király kezébe, tegye egyik magyar főkapitány székhelyévé, a ki Nógrád és Bujak várakról is gondoskodjék.
V. Mindez azonban csak tervezgetés volt. Egervárát Perényi várnagya Varkoch Tamás, ura nevében tartotta elfoglalva, a ki ez időben Német-Ujhelyen lévén elzárva, várnagya önhatalmulag uralkodott ott, a király intézkedési köre kizárásával. Igy tehát Egervárát valamelyes védelmi rendszer keretébe felvenni, sikertelen volt.
A fogoly Perényi, valóban emberére talált, midőn Varkoch Tamás kezére és hüségére bizta a várat.
Varkoch sileziai származásu, tehát idegen volt. A század elején jött a Varkoch család az országba, és csakhamar megmagyarosodott.
Varkoch Kristóf 1520-ban Bebek János gömöri főispán leányát vette nőül, nagy birtokai és több gyermekei voltak. Tamás atyja ismeretlen előttük, neje Zólyomi János leánya volt. 8)
E vitéz és hüséges várnagy folytatta kétségkivül Egervárában, Perényi által tervezett erőditési munkálatokat. Egervárát hősiesen védelmezte még a törökök ellen is, kik félve közelitettek Eger felé. A pozsonyi tanácskozások után 1543. nov. 19-én Beszterczebányán jött össze az országgyülés, mely Perényi németujhelyi fogságá ügyével is foglalkozott, sürgetve szabadon bocsátását. Bármennyi panasz forgott is fenn Perényi eljárása ellen, különösen az alsóbb nemesség körében, mégis a törvényekbe ütköző megtorlási mód felháboritá jogérzetüket. Feliratban sürgették szabadon bocsátását.
VI. Az 1544-ik év még vészesebb jelenségekkel végződött. Visegrád rövid vivás után május elején török kézre jutott; utána mihamar Nógrádvára, tehát még május hóban, melyet hallván a hatvani őrség vitézei, kiknek élén a Dancs testvérek állottak, felgyujtották magok után, s mindenestől Egerbe Varkochhoz menekültek. Hatvan, a váczi püspökség birtokához tartozott, afféle földsáncz s palánkokkal volt erősitve. Igy vivás nélkül vonult oda be Mehemet pasa, ki Deli Curtiumot hagyta ott őrséggel s mint fontos helyet rögtön megerösitetvén, később Veli bég küldetett oda, hogy Varkoch egri kitörései ellen álljon helyet. Ekként fonódott a támadó gyürü Egervára körül, mely Varkoch által hirhedté lőn a törökök előtt, s valóban hősiesen védelmezte meg Mehemet pasa ellen. A. törökök Hatvan elfoglalása után, most már befészkelték magokat Hevesmegyébe, és szokásos módon igyekeztek, a szélrózsa minden irányába, foglalásaikat érvényesiteni. Mehemet pasa Miskolczig, s Hevesmegye egész területére terjedő pusztitásairól, a későbbi adó s tizedlajstromok emlékeznek meg, feljegyezve helyenként az elhagyott községeket, hogy "Mehemet pasa által pusztitatott el." Ilyen feljegyzések, Pétervására, Lelesz, majd Papi, Keresztes stb. borsodmegyei községeket illetőleg fordnlnak elő.
VII. A sürgetett s igért védelmi intézkedések a török ellen azonban kevés kilátással kecsegtették a fenyegetett megyéket; s azok ismét részleges gyüléseket tartottak önvédelmök érdekében. Ilyen volt a sajószentpéteri 1544-ben jul. 6-án, összehiva György barát által, melyen a tiszáninneni megyék kimondották, hogy Egervára, mint a felvidék kulcsa megerősitessék s védelmi állapotba helyeztessék, nehogy annak elvesztésével, nyitva álljon az egész felvidék az ellenség előtt. E végből szükséges, hogy minden hozzá tartozó jövedelem, tizedek s egyéb bevételek, bárki által szedetett fel, Ő felsége emberei Brodarits Mátyás és Szőllősi János kezeibe adatván, azok által a vár fentartása s védelmére forditassék, a várnagy számadása terhére, a ki ide kinevezendő lesz.
Hogy mily komoly megvitatás tárgya volt ez ügy, kitünik onnan is, hogy Bebek Ferencz, Balassa Imre és Zsigmond, a gyülés előtt kijelentették, hogy készek fegyverhez is nyulni, hogy a határozatnak érvény szereztessék. Hozzájok csatlakoztak György barát váradi püspök, Drágfy Gáspár, Seredy Gáspár, Büdy. Mihály, a Homonnayak, azon kijelentéssel, hogy az általok beszedett jövedelmeket készséggel ki fogják szolgáltatni. Elhatározták egyszersmind, hogy a fentnevezett megbizottak rögtön menjenek Egervárába, vizsgálják meg, mily állapotban vannak ott a hadi készletek, mi szükség forog ott fenn, s a tizedek bevételéből rendezkedjenek, számadás terhe alatt.
Hogy a küldöttek Egervárában bebocsátást nem nyertek, igen valószinű; az még valószinűbb, hogy még sem kisérlették az oda jutást; az általok elharácsolt s e czélra felajánlott javak sem adattak: ki kezeikből; mert Varkoch, Perényi várnagya, folytatta ott tovább is uralkodását.
VIII. De a megyék nyugtalansága is tovább folyt, s Frater György, tekintve a tehetetlenséget, 1545. jun. 7-én ismét gyülést hivott össze Debreczenbe. Miután Ferdinand körében e gyülésezések méltó gyanut keltettek, kapitányai által oda igyekezett hatni, hogy hivei e gyülésen ne vegyenek részt. 9) A megyék ugyanis látván, hogy Ferdinand részéről a török elleni segélyre s védelemre kevés a kilátás, mást nem tehettek, mint megkisérleni adófizetés felajánlásával biztositani a nyugalmat a török zaklatástól. Érdekében állott tehát Ferdinandnak, az ily egyezkedést tervező részleges gyülésektől elvonni a rendeket, nehogy megunva a zaklatást és a soha nem teljesedő igéreteket, közvetlen egyezkedésre lépjenek a törökökkel.
1) NRA fasc. 22. n. 28. Károly császár ajándéka volt a kupa, s végrendeletében is megemlékezik erről, nővérének Frangepan Katának hagyományozta.
2) Buchholtz V. k. 176. l.
3) Lásd Pray Hierarchia II. k. 79. l. eredetije az országos levéltárban található.
4) A leirat az orsz. ltárban található.
5) Tört. tár. 1880. évf. 596. l.
6) Magy. orszgy. Eml. 2. k. 460. l.
7 ) Szalay IV. k. 247. l.
8) Wagner Analecta Scepusii IV. k. 217. l.