KILENCZEDIK FEJEZET.

I. Perényi Péter törekvése Egervára elfoglalására. II. A felvidéki megyék nyugtalanságai, miskolczi és eperjesi tanácskozmány. Erre Ferdinand kir. válasza. III. Perényi indokai Eger elfoglalására. IV. Perényi s társai konfederatiója. V. A beszterczebányai országgyülés, és Eger védelmi ügye. VI. Perényi onodi s egri tanácskozmányai a szomszédos megyékkel. VII. Perényi fogatása Esztergomban, kihallgatása s védekezése. VIII. A vár átalakitása Perényi által.

I. Egy interregnum következett most Egerváráras Hevesmegyére. Perényi korszaknak nevezhetjük; igy is kell neveznünk: ment e sajátszerü s már máshol jellemzett férfiunak nagyravágyása, önzése s titkos gondolatai, bár halvány, de még is megfigyelhető körvonalakban kidomborodva, - hevesmegyei illetőleg egri dolgaiban s müködésében emelkednek tetőpontra; de ezzel együtt tragikai bukása is bekövetezett, hosszas s változatos küzdelmei utolsó episodjául.

Perényi Péter nyilt levélben fejezte ki hódolatát Ferdinand királynak, - mint tudjuk - s kineveztetett kanczellárrá és a magyar hadak főkapitányává, mely müködési tért teljes erővel sietett elfoglalni. Az eddigiekből következtetve, eljárása őszinteségét ezuttal is kétségbe vonthatjuk. Jól észlelte ő a zavarók özönét, mely János király halálával bekövetkezendő volt, s egyéniségének jelentőségét s hatalmát igyekezett annak tetején megtestesiteni. Az 1541. évi kamarai számadások (muzeumi levéltárban) mutatják, miként ütötte fel fejét az ország minden részén s foglalta le a irályi adókat. Nagy terjedelmü családi s erőszakkal foglalt birtokain, és váraiban hatalmas haderőt összpontositott. Nyitra, Trencsén, Bars, Hont, Zólyom, Nógrád, Mosony, Komárom, Vas, Pozsony, Veszprém, Fehér, Tolna, és Solt megyék jó részében, a hatalmat máris kezéhez ragadta. A fentérintett kincstári számadás szerint, azon évben összesen 3415 frtot vitt el az elsorolt megyékből. Messzelátó tervei körvonalában, kiváló részt képezett bizonyára az egri vár is, melynek püspöke Frangepan, épen távollévén székhelyétől, Budának 1541. aug. 29-én történt török kézre jutása után, önként kinálkozott a merészebb lépések terévé. Nem is habozott Buda elveszte után Perényi, katonáival az egri várat megszállani s azt hatalmába venni. Ekkor és nem előbb történt az egri vár elfoglalása Perényi által, mint az alább közlendő adatokból kitünni fog.

II. A török haderőnek Budán történt központositása után, a zavar Ferdinand tanácsa körében is tetőpontra hágott. Egységes tervezet s kivitelről szó sem lehetett. A megyékben kitört a nyugtalanság, s látván az intéző körök tehetetlenségét, önvédelmi módok után gondolkodtak. E végből tartatott meg a felvidéki s tiszai megyék tanácskozása majd Gönczön, majd decz. 6-án Sajószentpéteren, honnan decz. 21-én Miskolczra mentek tanácskozni. Itt voltak Borsod, Gömör, Nógrád, Heves, Ujvár (Abauj), Sáros, Szolnok, Szatmár, Szabolcs, Bereg, Ugocsa. megyék küldöttei. A miskolczi gyülésen, 1) komoly vita tárgya volt, hogy a nemzet egy király alatt egyesüljön, hogy igy egységesebb s nagyobb erővel müködjék a török ellen. János királynak is voltak itt hivei, kik készek voltak Izabella özvegy királynéhoz állani, ha kieszközölné, hogy a török visszaadja Budát. De a többség Ferdinand király mellett nyilatkozott, nagyobb erőt reményelvén ott a török ellen. E mellett komoly tanácskozás tárgya volt Egervárának Perényi által történt elfoglalása, és hogy az alsó nemesség a főurak által elnyomatik és zsaroltatik. E miatt a nemesség szövetsége s fegyveres védelmének szervezése hozatott szóba. Ezuttal mégis abban állapodtak meg, hogy Ferdinand kirátytól sürgetnek ez irányban védelmet, s e czélból felirat is intéztetett hozzá. Más részről Ferdinand király sárosi kapitánya Verner György, gyanuval kisérvén ugy a szentpéteri, mint a miskolczi gyülést, a felvidéki városokat decz. 18-ára Eperjesre hivta meg tanácskozmányra. Itt is felhangzott az alsó nemesség panasza az oligarchák ellen, kik között különösen Perényi Péter és Seredy Gáspár ellen hangzott el legtöbb panasz, kik mindketten Ferdinand király kapitányai voltak. Mindkét gyülésen nagy sérelemként emlitetett fel Egernek Perényi által történt elfoglalása.

Az eperjesi gyülés decz. 27-én külön feliratot is intézett Ferdiand királyhoz, melyben megemlékezve Egervárosáról, különös figyelmébe ajánlják, hogy védje és rnentse meg: mert különben ezzel elveszne az egész felvidék.

A miskolczi gyülés feliratára 1542. év jan. 15-én válaszolt Ferdinand király, megnyugtatásul igérte: hogy összehivja az országgyülést, és országos kapitányt fog kinevezni, az általok ajánlandó, 2-3 egyén közül.

III. Jan. 16-án a király Perényihez is intézett leiratot, hogy a törvénytelen harminczadok behajtása, s az alsó nemesség és jobbágyok elnyomásától tartózkodjék. E leiratban az egri vár ügye érintve sincs. Ennek megoldását más uton intézte a király. Thurzó Elek helytartó utasitatott jelentéstételre, ki 1542. máj. 1-én, kimeritő véd-iratot intézett Perényi érdekében Eger megszállása miatt 3)

Három okból volt utalva Perényi Eger megszállására-mond Thurzó a királyhoz intézett védiratában. Ilyen a nagy veszély, mely a várat s vidékét a védtelenség folytán fenyegette, hol Perényinek nagy birtokai vannak 4) s ezek védelme érdekében is cselekedett, midőn a teljesen elhagyott várat megszállotta. Bécsből is nyert erre bátoritó intéseket. Eger nem maradhatott vegyes megszállás alatt olasz és magyar katonákkal. Egy intéző fő alá kellett rendelni; s erre legakalmasabb volt Perényi Péter. Perényi már az eddigi költségekre is azt kivánta, hogy a püspöki jövedelmekből kárpótoltassék, s mig teIjesen kiélégitve nem lesz, maradjon a vár kezénél. A püspök ugy sem kiván egyebet, minthogy a vár Ferdinand királynak hódoljon s a vidék védelme legyen. Ez fölséged elhatározásától függ, - fontolja meg, van-e más mód is Egert megtartani? Ehhez legalkalmasabb Perényi azért is, mert a tizedek egy részét már eddig is ő használja. Ha a hadi vállalat (valószinü, hogy a tervben álló támadó háborut érti) sikerül, agy Eger is könnyén meg fog tartatni; de ha nem sikerül: Eger sokkal biztosabban rnegmarad a király részére Perényi kezében, mint más módon megőrizhető lenne. " Thurzó értesiti végül a királyt, hogy Perényi mostani vicze-kormányzóját a leleszi prépostot, ha a király nincs vele megelégedve, kész elbocsátani.

Ebből látszik, hogy Perényi 1542. év május 1-én, már berendezkedve volt Egerben, s a püspöki javak kormányzójává, a leleszi prépostot nevezte ki. Nem, nehéz következtetni ebből, hogy Buda török, kézre jutása után, Perényi nemsokára megszállotta az egri várat helyesebben teljes, hatalmába vette.

Perényi maga elfogatása után, Egervára elfoglalása iránt ellene emelt vádra nézve ugy nyilatkozott, hogy mint országos kapitány látván Egervára veszélyeztetett helyzetét, mely a török támadásból következhetett volna, miután csak néhány paraszt volt ott a vár védelmére hagyva, hivatalos kötelességének tartotta, Thurzó Elek helytartó s mások biztató tanácsára, ugy Ő felsége, mint a. kereszténység érdekében a várat elfoglalni s nem csekély költséggel azóta fentartani.5)

Az az ellenmondás, mely Thurzó és Perényi előadása között, a vár mikénti állapotára vonatkozik, mely a megszállásra egyik okul is szolgált, s melynek egyike szerint olasz és magyar csapatok voltak ott, másika szerint néhány paraszt volt benne-általunk meg nem fejthető. Az világos, hogy Thurzó, Perényi foglalását védelmezi, indokolni törekszik, s rajta van, hogy Perényi eljárása ne háborgattassék, még ezen önkényszerü, s hatalmaskodó alakjában sem. Thurzó vagy sógorát 6) látta Perényiben, vagy tartott tőle, s nem vélte jónak ily időben haragra ingerelni, az ismert áruczikként szereplő urat.

IV. Perényi Péter ekként terjeszkedve, látta a megyei rendek nyugtalanságát, s ő maga sem késett barátai és bizalmasai körében, magáról s védelméről is gondoskodni.

1542. év február 14-ére Bebek Ferencz, Drágffy Gáspár, Báthory András és György, Raskay István s a három Homonnayt, Gábor Imre és Antal testvéreket pataki várába hivta tanácskozásra, s titkos szövetséget kötöttek egymás érdekei közös védelmére. 7) Szükség is volt reá.

Ferdinand király ugyanis 1542. év jan. 6-án kelt meghivókkal az országgyülést Beszterczebányára, marczius havára összehivta, Perényi sejtette, hogy az országgyülésen, sok egyéb mellett, az ő tényei is szóba fognak hozatni. Vele, kisebb nagyobb mértékben közös sorsban osztoztak a fentebbí elvtársak, különöseu a hatalmaskodó müveletek terén. Könnyü volt ezekkel, a közös érdekek közös védelmére, egyezségre jutni. Az országgyülésen, csakugyan heves vita folyt a főurak önkénykedése felett; de végre is sikerült Perényiéknek lecsillapitani a haragos rendeket. 8)

Perényi Péter, pataki confederatióját, elfogatása után, vallomásában ugy ismerteté, hogy ott egymás védelmére szövetkeztek, mások esetleges erőszakos támadásaival szembe, s itt Seredy Gáspár és Frater Györgyre czéloztak, kiknek ellenséges indulatu s növekedő fölényök, reájok mindinkább fenyegetővé vált, kikkel akkor Ferdinand külön alkudozásban állott. 9) Ferdinand király azon időben csakugyan egyezkedett Izabella királynéval, a váradi szerződés végrehajtása tárgyában, Martinovics és Petrovics Péter közvetitésével. Az egyezség 1542. jul. 26-án meg is köttetett, de eredményre ez uttal nem juthatott.

V. A beszterczebányai országgyülésen a Ferdinandnak hódoló 17 megyén kivül, mint Árva, Bars, Bereg, Esztergom, Győr, Hont, Komárom, Liptó, Mosony, Nyitra, Pozsony, Szepes, Turócz, Ung, Vas, Veszprém, Zólyom, - a János király területéhez tartozott 15 megye is, s ezek között Heves, Abauj, Borsod, Fehér, Gömör, Kraszna, Középszolnok, Marmaros, Nógrád, Somogy, Szabolcs, Szathmár, Tolna, Trencsén, Zala is részt vettek. 10)

Hevesmegye ezen országgyülésen jelent meg először Ferdinand meghivására tudtunkra. Ezen országgyülésen jött a vallás kérdése szóba először, s kifejezést nyert a 4-ik tczikkben, hogy a táborokba tábori lelkészek küldessenek.

Az ország védelmi rendszere szervezésének egyik kiváló pontja volt a hadak élelmezési ügye. Két hely jelöltetett ki a hadi élelmi eszközök központositására. Dunántul Esztergom, Dunáninnen Egervára. Egervárára kiemeltetett, hogy Budától 14 mértföldnyire van. A szállitási ügy is szabályoztatott. Lovakkal való szállitásért minden 16 utáni egy napra 10 denár, ökör után pedig 5 denár határoztatott; mert ezen vidékeken a lovak ritkábbak, s ökrök voltak általános használatban. 11)

VI. A jogtalanul bitorlók ellen szigoru törvény hozatott a beszterezebányai országgyülésen, hogy az ily kezeknél levő javak, jogos tulajdonosaiknak még az év virág-vasárnapjáig visszaadassanak. E törvény végrehajtása ügyét ragadta meg most Perényi, hogy a szomszédos megyékkel érintkezhessék. Tanácskozásra, de még egyéb megbeszélendök végett is: "pro consultando de differentiis quae ad arti culos pertínent, aliisque negotiis intelligendis" - mint a meghivó szólott Perényi Péter május 9-én Egerben kelt levelekkel mint abauji főispán. Magyarország főkapitánya s kir. kanczellár, ónodi várába, az Ur mennybemenetele napján tartandó gyülésre hivta össze a felvidéki rendeket. 12) A rendek nem igen jöttek Ónodra, s máj. 21-én Egerben kelt meghivó által, jun. 5-ére Egerbe kérte ismét összejövetelre, megérintvén, "hogy bizonyosan az idő rövidsége miatt nem jöttek Ónodra, küldjék tehát Egerbe megbizottjukat, hogy az elfoglalt javak visszabocsátása s más egyéb ügyekben, amennyiben nehézségek merülnének fel, együttesen tanácskozzanak." 13)

E gyülésre több megye el is küldötte követét, igy Szepes- és Sárosmegye is. Ezen gyülés következményének tekinthetjük Perényinek 1542. jun. 15-én Egerben kelt Thurzó Elek akkori országbiróhoz intézett levelét, melyben Sárosmegyében működő Werner György ellen Sárosmegye panaszát tolmácsolja, s kéri Thurzót, hogy tiltsa el Wernert e megye folytonos és állandó zaklatásától. 14)

VII. Perényi Péternek is ez volt utolsó személyes szereplése, most már általa uralt Egervárában, mert ezután Buda ostromára, mint felvidéki országos kapitány seregével ő is felvonult. Mintegy 15 ezerre ment lovasainak száma Nyáry Ferencz, Lévay Gábor, Losonczy István, Bebek Ferencz, Raskay István, Bánffy Boldizsár, Ostorics Miklós, Báthory Endre és Verbőczy Imne hadnagyok vezetése alatt, kikkel az ostrom alatt hősies tetteket vitt véghez. Perényiék nyomban Budát kivánták ostrom alá venni, a fővezérlet azonban, melynek élén a brandenburgi gróf állott, Pest bevételét rendelte el első sorban. Azonban ez sem sikerült. A tábor az utolsó okt. 4-én tartott ostrom után, nagy kudarczczal hagyta oda Pestet, s vonult Esztergom alá. Oda ment Perényi Péter is; s ott lakásán okt. 10-én Liskánus spanyol kapitány által meglepetve, Ferdinand király parancsára elfogatott s fogságra vettetett, mint a király ezt károly császárral közlé:,,az ellenséggel egyetértés és gyanus üzelmek miatt."

Nagy izgalmat keltett Perényi elfogatása az esztergomi táborban, ugy hogy az ott levő lovasság rögtön szétoszlott, a vezérek hazamentek, Thurzó Elek helytartó pedig tisztéről lemondott. Többé nem is vett részt a közügyekben. 1543. jan. 25-én meghalt.

Hogy Pest ostroma alatt hirek keringhettek Perényi elfogatásáról, nagyon valószinű. Állítólag Horváth Ferencz szarvasköi várnagy figyelmeztette is őt erre. Elfogatási parancsa már a Pest alatti táborozás idejében is ott volt mert okt. 10-én teljesitetvén az, s a tábor csak ekkor érkezhetett Esztergomba, valószinü, hogy ez régibb elhatározás eredménye volt; s igy igaza lehetett Horváth Ferencnek ki Perényit ugy értesité: hogy akár bevétetik Pest, akár nem, elfogatása meg fog történni. Az ovatos s körültekintő főur, aligha hitte ezt, különben nem ment volna Esztergomba.

Esztergomban okt. 18-án, Liskanus Márton, Gundelius Fülöp és Khunn Balázs által, 32 kérdő pontra hallgattatott ki, melyek Ieginkább a körül forogtak: hogy a törökkel titkos összeköttetésben állott; hogy több társával titkos összeköttetésre lépett; hogy több várat s birtokot, köztök Egervárát s az egri püspökség és káptalan javait elfoglalta.

A pataki confederatio tartalmát, mely egyik vádpontul szolgált, ismertettük már Perényi vallomása után, hogy az csak is Seredy és György barát ellen volt volna intézve. Seredy Gáspár azonban, ezt egészen más alakban festette le a király előtt, állitólag a szövetkezök egyike, Homonnay Gábor előadása után. "Neki Homonnay Gábor-irta a királynak-azt mondotta, hogy ezen összejövetelnél azt határozták, hogy Ferdinandot nem ismerik el uroknak, s ha a legutolsó háborut nagyobb szerencsétlenség követte volna, rögtön Perényit kiáltották volna királyul." Homonnay Antallal is beszélt Seredy, s ez ugy adta elő, hogy a szerződés a király ellen mitsem tartalmaz. De hogy mi van benne, ezt Gábor testvére jobban tudja. Seredy ilyetén besugásai nagy hitelre taláItak Ferdinand körében, s ugy látszik, egyike volt a kik Perényi megbuktatására a vádpontokat összegyüjtötték.

A törökkel való titkos egyetértésnek vádpontja abban összpontosuIt: hogy Ferencz fia török fogságból hazabocsátása fejében Valpó és Siklós várait ajánlotta fel; hogy Pest ostrománál érintkezett a törökökkel s egyet-mást el is árult volna nekik; s hogy ezért a törökök királyi méltósággal kecsegtették. Perényinek két fia volt, Gábor és Ferencz; Ferenczet még 1528-ban Siklósnál történt elfogatásakor Konstantinápolyba vitték a törökök, s azóta is ott tartották, ott is halt el.

Perényi tagadta, hogy várait fia hazabocsátása fejében felajánlotta volna. Bali béggel az uj budai basával érintkezését elismerte. Midőn a törökök által 1528-ban Siklósnál elfogatott, ismerkedett meg a béggel, s közbejárására szeliden bántak vele a törökök. Bali bég nek ő, hálája s elismerése fejében most némi ajándékot küldött, mit ez két ló küldésével viszonzott. Elismeré azt is, hogy a törökök esetleg királyi méltósággal is kecsegtették, de ez nem hatott reá. "Hogyha a török az egész birodalmát neki adná, még akkor sem tenne Istene, királya és hazája ellen ", - erősité vallomásában.

A kihallgatás után okt. 23-án, a következő követelések teljesitése intéztetett hozzá: a szövetségről szóló egyezmény-levelet adja át; Walpó és Siklós várakra intézkedjék, hagy török kézbe ne jussanak; Tatát és Egervárát a királynak adja vissza, ugy a püspöki, mint káptalani javakat is; és Dobó Ferenczet, kit elfogva tart, Esztergomba hozassa. Ezen kivánalmaknak kész volt eleget tenni Perényi, azonban a következö észrevételekkel: hogy Egervára hadi felszerelését az ágyukat, lőport stb. saját váraiból szerezte be, igy tehát ezeket megtartja magának, s hogy mennyi kárpótlást kapjon befektetett kiadásaiért, a királyra bizza. A káptalani két birtokra nézve jogát fentartja. Dobó Ferenczre nézve pedig rendeljen ki a király a megyékből törvényes birákat s ezek járjanak el az ügyben. Várnagyainak már másnapon okt. 24-én irt Perényi, hogy tegyenek eleget a fentebbi kivánalmaknak, s a várakat adják át a király embereinek.

Perényi nyilatkozata daczára sem bocsátatott szabadon fogságából. Bővebb vizsgálat szükségének czimén az tárgy altatott most már: hogy a. király az ország nagyjainak gyülésén határozzon-e felette? - a mi rögtön azért sem történhetett volna meg, mert a király épen a német birodalmi gyülésre volt menendő; - vagy addig más módon történjék vele valami.

Ebből világos, hogy Ferdinand körében határozatlanok voltak a Perényi feletti teendőkben. Legczélszerübbnek mutatkozott-tehát a huzás-halasztás. E közben nov. 23-án Perényi Német-Ujhelybe szállitatott. Tudták nagyon jól, hogy ez csak ujabb nyugtalanságra fog tápot nyujtani az országban; azért is Varday érsek ide rendeltetvén, ennek közvetitésével közöltetett Perényivel: hogy most már 15 nap alatt rendes biróság elé fog állitatni, melyre minden védelmi eszközeivel készen kell lennie; most akarja-e ezt tehát foganatositatni, vagy beleegyezik s bevárja, mig a király a birodalmi gyülésből vissza fog jönni? Perényi elfogadta az ajánlatot, kikérve, hogy rokonai, barátai s szolgáival érintkezhessék, s őket menlevéllel biztositván, 15 nap alatt, a védelmére szükséges adatokat beszerezhesse. Sürgősen irt tehát pataki várnagyának, hogy mielőbb jöjjön, e végből menlevelet küId neki. Hozza magával okmányainak másolatait, milyen az, melylyel a király a harminczadot nála elzálogositotta. Egervárát rögtön javitassa ki, s azután a mi az erősséghez tartozik, mindent hagyjon ott, csak egy jottát se hozzon el. András diákját hozza magával. Tahy Istvánt is hivja meg, s ha egy törvénytudót hozhat, jöjjön az is. Jószágain a királyi adók pontosan fizettessenek, s ovakodjanak valami erőszakot elkövetni. Nejének mondja meg, hogy egyebek között a dobozból 2 levelet, rnelyen 9-13 pecsét van, egyik német, ugy egy másik dobozt, Egerre vonatkozó okmányokkal hozza el. 15)

Perényi Péter bár mindent elkövetett, hogy 15 nap alatt készen 3 legyen a biróság előtti védelmére, de előre lehetett látni, hogy, az ily rövid idő alatt kivihetetlen lesz. Ő maga is panaszkodott e felett, s ez ügyben Welshez fordult, hogy néhány napi halasztást nyerjen. Mi sem volt kivántosabb, mint az, hogy e halasztást maga Perényi kérje. Megadatott neki annál is inkább, mert Ferdinand 1543. jan. 7-én maga is elutazott Nürnbergbe a birodalmi gyülésbe, honnan csak 1543. szeptember havában tért vissza. De csakhamar Prágába utazott, s e miatt a Perényi ügy aludt, mig az 1545-iki nagyszombati országgyülés ismét elő nem vette, sürgetve egy tvczikkben szabad lábra helyezését. A király azon választ adta, hogy Perényi Egervárát még most sem adván át, e miatt el nem bocsáthatja. Miután pedig Perényi várnagyának az átadásra nézve időközben adott parancsot, Varday érsek 1546. apr. 21-én azon kérelemmel járult a királyhoz, hogy a várnagy makacssága miatt Perényi többé nem sujtható, mert ő megtette kötelességét. Bocsássa tehát őt a király szabadon. A mi csak 1548. elején történt meg.

VIII. Fentebb érintve van Perényi utasitása várnagyához, hogy "Egervárát rögtön javitassa ki." Itt van helyén megfejteni azon nagy átalakitások s épitkezések ügyét, melyet Perényi az egri váron hajtott végbe, a mi máig megörökitve van a vár felső kapuja felett lévő kőlap következő feliratával: "Haec nova constructio hujus arcis agriensis caepta per spectabilem et magnificun D. Petrum de Perén, Comitem perpetuum Cottus Abaujvariensis tavernicorum regalium magistrum summum Cancellarium Regisque et Regni Hungariae Capitaneum Generalem circa Festum S. Georgii A. D. 1542."

(Rajzban a túllapon közöljük). A felirat ki által készitetett, maga Perényi, vagy várnagya által nem tudjnk. Valószinü, hogy ezt maga Perényi készitette, hogy ezzel is igazolható legyen azon nagymérvü kiadás, melyet a vár erősitésére forditott. Ezen Perényi-emlékkő ma a vár felső kapuja felett, Oláh Miklós emlékköve mellett látható. Gorove Egervárosa történetében (83. l.) azt irja róla, hogy Fuchs érsek idejében, midőn a kapu egy része elbontatott, még itt volt ez emlék, s onnan elvitetett. Elvitetett-e valóban, s mikor helyeztetett ide vissza ismét? mi erre adatot nem ismerünk. Hasonlóképen ir Gorove a másik, Olah-féle emlékkőről. Gorove e tekintetben tévedésben lehet. Oláh Miklós emlékköve kezdetben a régi püspöki lakon lehetett, s innen mostani helyére vitetett át Fuchs érsek idejében. Ama nagy szabásu épitkezés s erőditési munkálat azonban, melyet Perényi a megszállás után nyomban megkezdett, mutatja koncepczióit, melyek keretében Egervárának valódi erősséggé emelése, fontos helyet foglalhatott.

Egervára Perényi átalakitásáig inkább egy keritett, s némi bástyázatokkal ellátott város alakját viselte, melynek leginkább védett helyén, legbecsesebb és értékesebb épületei állottak. A vár átalakitásának, és a nagyobb szabásu védelem igényeinek megfelelő erődités tervezete, már a törökök budai invasiójának idejében, Varday püspök gondolatában megfordult. Az ellenkirályok harczai közben János király uralma alatt, Csaby István várgondnok, mint már emlitettük, tette az első épitkezéseket 1531. év körül, a ki az ugynevezett külső várban, mely az almagyari domb oldalán fekszik, annak déli részén, a későbbi időkben is neve alatt emlegetett védtornyot emeltette, mely a várat a keleti magaslat ellen volt megvédendő. A további épitkezés Frangepan püspök idejében történt, s akkor épült valószinüleg a vár déli részén emelt redout is, mely,,Bebek torony" név alatt szerepelt a vár történetében.

A leggyökeresebb átalakitás, mely a várat eddigi jellegéből kivetkőztette, kétségkivül Perényi Péter, s hires várnagya Varkoch Tamás által hajtatott végre. E tapasztalt, s katonai dolgokban jártas férfiu, hamar átlatta, hogy a vár az almagyari dombtető alatt, uralva a magaslatról, egy jól rendezett ostrom ellen sokáig nem tartható; azon elhatározásra jutott, hogy az egy egészet képező, s hosszában a domboldalára fekvö várat ketté osztja, belső s külső várra; a domboldalra fekvő részt magas védtornyokkal látja el. A belső vár ekként mély árokkal elkülönitve a külsőtől, még inkább megközelithetlen lesz, s ostroma ekként kettős munkát fog igényelni. E tervezetnek első sorban a várbeli diszes székesegyház esett áldozatul, melynek szentélye egészen a keleti domb oldalához nyult. Perényit nem zavarta az aggodalom, hogy a monumentalis müvet feláldozza erőditési tervezetének. A vár ketté osztásával, a templom is ketté vágatott. A szentély magas falaival maradt a külső várban: az első rész, a tornyokkal s a hajó nagy részével a belső várban. Mindkét rész itt és ott, tulajdonképen az erődités kiegészitő részévé vált. 16) Perényi s Varkoch mindketten Luther követői, már ez indokból sem viseltettek nagy kimélettel ezen egyházi épület iránt, s könnyebben ejthéték erőditési tervezetők áldozatául. Hogy Perényi és Varkoch valami nagyobb szabásu épitkezéseket foganatositattak volna ezen felül, valószinütlen. Perényi elfogatása után, nagyobb müveletek ott nem igen történtek, részben a bizonytalan helyzet miatt, részben költség hiányában. Jóformán alapvonalai tétethettek le akkor az erőditésnek, melyet később Dobó igyekezett befejezni, de a melyből bőven jutott még a későbbi kornak is teendő.

---

1) Magyar országgyül. emlékek. 2. 282. l.

2) Magyar országgyül. emlékek. 2. 282. l.

3) Buchholtz. v. k.

4) Mint tudjuk: Debrővárat s tartozékait birta.

5) Buchholtz V. k. 180. l.

6) Perényi Péter elsö neje Thurzó Elek növére Margit volt. Ennek halála után Székely Klárát, vette nőül, a ki Thurzó feleségének Székely Magdolnának volt nővére. Igy kettős sógorságban is állottak. Engel Geschichte des Ung. Reichs. II. 70. l.

7) Országos levtár B. 1541-1550 cs.

8) Orszgyül. Eml. II. k.

9) Buchholtz V. k. 177. I.

10) Magy. Orsz. gy. Eml. 2. k. 306. l.

11) Thurzó Elek felterjesztése Ferdinandhoz. Bécsi tit. levéltár.

12) M. 0. Gy. Eml. 2. k. 483. l.

13) U. o. 498. l.

14) Engl. Geschichte des Ung. Reiches etc. II. 70. l.

15) Buchholtz V. k. 185. 186. l.

16) Lásd Tinodi és Sambucus leirásait Ipolyi "az egri megye régi székesegyháza" czimü leirásában, rajzban is bemutatja a ketté vágott templom maradványát.