HARMINCZHARMADIK FEJEZET.

I. Ungnád Kristóf, utána Kolomich Bertalan, a ismét Ungnád német várkapitánysága, s főispánsága. Kövér Ferencz s Bodi Menyhért provisorok utasitásai. A vizsgáló bizottság az egri várban, s a liber Sancti Joannis. Ungnád zálogba adja Szentmáriát. 1588-ban Rákóczy kineveztetik várkapitánynak. II. Bajony Zsófia asszony, Pásztohy János, Kenderessy Boldizsár és Szerényi Mihály egri katonatisztek neje. Mária kis leánya korévének megállapitása, s a keresztelési anyakönyvek. Családi viszonyok, s a nemesi család akkori házi s gazdasági élete. Pörös törvénykezési esetek 1579-1600 évi időkben. III. Pásztohy Jánostól származott gyermekei követelik atyai örökségöket. A "fogott birák" itélete. IV. Szerényi .Mihály végrendelete. V. A Bajoni kastély ingóságainak leltára. VI. Női hozomány 1582-ik évben. VII. Tur és Tisza-Varsány birtokosai, Derencheny, majd Kövér Ferencz egri várgondnok.

Ungnád Kristóf, kinek neje, mint érintettük, Losonczy István leánya Anna volt, a protestantismus buzgó apostola, neje után hevesmegyei birtokos, Eger külvárosában Szabadhelyen, nemesi kuriával is birt, mely külváros azon időben egészen a nemesség által volt elfoglalva. Az Ungnádház Egerben az 1596-iki ostromnál is szerepel, a mennyiben egy feljegyzés szerint, az ostromlók egy ágyuütege ott volt felállitva. E ház a mai Rózsa-utcza elején, a mai Simonyi-féle ház helyén állott, mely akkor Szabadhely nevü külváros volt. Losonczy Anna Ungnádné leányának Anna-Máriának ajánlotta a hires predikator Bornemissa Péter 1577. aug. 4-én "Füves kertecske" czimen kiadott "Vigasztaló könyvecskéjét." Anna-Mária kevéssel ez előtt elhunyván, a bánatos anya fájdalmának enyhitésére irta Bornemissa ez olvasmányt. (Engel Alg. Welth. III. k. 82. l.)

Ungnád várnagytársa Kenderessy Boldizsárnak neje a hires Bajony Benedek leánya Zsófia volt. Egerben szintén nemesi kuria tulajdonosa s egri lakos; nevezetes családi életének kürülményeit alább részletesen ismertetjük.

Ungnád kapitánysága alatt, ki mint ilyen Heves s Borsod főispáni tisztségét is viselte, teljesen német katonai önkény s teljhatalom uralkodott a megyében. A püspöki s egyéb várbirtokok felett is ez önkény érvényesült. Ungnád tisztjei bérelték s kezelték a tized bevételeket, ő maga a nagy prépostsági jövedelmet vetté bérbe 800 frért. 1) Az országgyülési rendek ismételt sérelmi felirataira, Ungnád uralma 1576-ban szüntettetett meg, s helyébe várkapitányul Kolonics Bertalan János hasonlóképen német neveztetett ki. A vár gondnoki állására pedig Soklyósy István helyébe Kövér Ferencz küldetett. Az uj provisor utasitásában kiemeltetik, hogy a török foglyok váltságdija harmadát, mint az már Soklyósynak is meghagyva volt, ő felségé javára szedje be. A foglyok váltságdijának egyharmada-mint már érintettük az előtt, püspöki illetmény volt. Mágóchy idejétől, ugy látszik, a várkapitányok saját. javukra forditották. A kincstár javára ujabb időben rendeltetett beszolgáltatni.

Az uj provisor évi fizetése 1500 frtban állapitatott meg: Ezen felül husz lovas tartásra a szokásos dijat kapta, mely fejenként volt: készpénz 20 frt, buza 20 fertály, zab 20 fertály s egy hordó bor, melyben volt 15 egri köböl; tiz gyalogos tartásra havi 2-2 frt diját, ugy azonban, hogy ezek a várban levő 500 lovas s 200 gyalog sorába vétessenek fel. 2) Ugyanekkor a püspöki birtokokra uj urbariösszeirás is történt NagyWaty Ferencz biztos által, ki a vár akkori inventariumát is felvette, s ennek alapján adatott át a vár az uj várkapitánynak. 3)

De ez uj kinevezések sem hoztak nyugalmat a kedélyekbe, panasz panaszra halmozódott, s nem ok nélkül. A német uralom visszaélései végre figyelmet keltettek, s 1579. év aug. 5-én a szepesi kamara Kugler Sebestény, Jánosi János, és Gründek Jánosból álló vizsgáló bizottságot küldött Egerbe, Soklyósy és Kövér gondnokok elkövetett visszaélései megvizsgálására. Kövér Ferencz 1579. febr. 7-én mentetett fel a gondnokságtól, s helyébe Bodi Menyhért küldetett. Várkapitány tovább is Kolonics maradt. A Bodinak adott utasitásban érdekes az, hogy a gondnok szigoruan intetett, hogy az egervárosi s közeli falvakban a bormérési jog gyakorlatát, mely a káptalan által értékesitetett, a kincstár javára foglalja le.

A kiküldött hármas bizottságnak, a vizsgálatra vonatkozó utasitásában első helyet foglalt: "tisztába hozatala annak, hogy a számadásokban használt fertály, és kassai köböl menyiben különböznek egymástól, ugy az egri s kassai pint is. 4)

Egervárosában-mint tudjuk a fertály, s folyadék mértékül a köböl, mely 15 pintet tett, volt használatban. Ezen időben, különösen Miksa király árszabása meghozatala óta, kassai köböl is használtatott, mely nem egészen négy egri fertályt tett. A felmerült gyanu az volt, hogy a kincstárral szemben kassai köböllel történik elszámolás ott is, hol egri fertály adatott ki, a mi sulyos csalás lett volna.

Nevezetes pontja az utasitásnak az: "hogy a vizsgáló bizottság szerezze meg Szent János könyvét (liber sancti Joannis) s abból kutassa ki azon megyék, kerületek s egyes birtokok neveit, honnan, Ungnád Kristóf a barány, termény s bortizedet szedte. Miután pedig. a vár tartozékainak egyes részei más várakhoz csatoltattak, igy ezek a Szent-János könyvében nem találhatók, vizsgálat utján deritse ki ezeknek is a "névsorát." Ugy látszik, nagy zavar uralgott akkor már azon birtokokra nézve, melyek a vár tartozékai czimén szerepeltek.

A várkapitányok önkényesen foglaltak el birtokrészeket, vagy bocsátottak ki kezeikből. Igy az utasitás következö pontja mindjárt vizsgálat tárgyává jelöli azt, hogy a gyulai vár birtokrészeiből Ungnád mely falvakat foglalt Egerhez erőszakkal?

Az egri káptalannak máig is " birtokában " levő Liber Sancti Joannis, az egri egyház e régi birtokkönyve; ezen most elbeszélt vizsgálat folytán összeálitottnak tünik fel, illetőleg legnagyobb részben ennek másolatát foglalja magában. Ide mutat azon körülmény, hogy e könyvben, valóban mindazon megyék s kerületek felsorolvák évszámokkal is jelezve, melyek szorosan nem az egri püspöki vár tizedkerületéhez tartoztak, hanem e korban csatoltattak ide. Ezen "Liber sacti Joannis" tehát a kérdéses bizottság összeirása alapján készült jelen alakjában. 5)

A kiküldött vizsgáló bizottság teendője sok irányba kiterjedt még különösen az allodialis gazdálkodásra, a török foglyok váltságdija harmadilletékének miként kezelésére stb.

Kolonics várkapitány meghalálozván, ismét Ungnád Kristóf lett az egri várkápitány. 1576-ban innen történt leköszönése után, Horvátország bánjává neveztetett ki. Azonban ez a rendek között nagy felháborodást keltett, s 1581-ben ez állásától felmentetett. Ekkor került vissza Egerbe, melynek folytán 1583-ban tartott pozsonyi országgyülésen a rendek ismét sürgetőleg állottak elő, hogy a király nevezzen már Egerbe magyar főkapitányt. Rudolf biztatta a rendeket, hogy eleget fog tenni kivánságaiknak; 6) de biz az késett 1588-ig, mikor végre Rákóczy Zsigmond kinevezése megtörtént.

Ungnád 1586-ban kieszközölte Rudolf királynál, hogy az egri püspökséghez tartozó Abaujmegyei Szentmaria birtokot elzálogosithassa. A jelzett év aug. 13-án kelt királyi leirat megengedi, hogy "tekintve az inséges időt, mely mindenfelé növelte a szükséget, Egervára javára Ungnád Kristóf várpraefectus Szentmariát zálogba tehesse, ugy azonban, hogy a mint Ungnád elhagyná a várkapitányságot, a birtokot tartozik előbbi állapotában a várhoz visszaadni." Szentmariát ekként Kátay Ferencz, vette zálogba 2200 frtért.

II. Érintettük fentebb s már előbb is (lásd a 16-17-ik Iapokon,) Kenderessy -Boldizsárnak Ungnád várnágytársának nejét, Bajony Zsófia asszonyt, Bajony Benedek leányát, ki Biharmegye, Bayonból származva, eseményekben dus életét nagy részben Egerben tölté el, három férje, Pásztohy János, Kenderessy Boldizsár és Szerényi Mihály, mindannyi egri katona körében.

Bajony Zsófia asszonyban, ezen kórbeli közép vagy is kurialis nemes nő tipikus alakja tünik fel, s életénék részletei, az akkori nemes családélet, s ebben a nő fontos szerepkörét domboritják ki, mely különösen birtokszerzői minőségben emelkedik fontossá. Azon óriási birtoktömegek képződésénél, mely időnkben nagy szerepet játszik, a női örökösödés, s többszöri férjhezmenetel nem ritkán kiváló tényezöként jelentkezik.

A többszörös özvegy Bajony Zsófia aszony családi életfolyama, több hevesmegyei család hevesmegyei család ismertetésére s nevezetes birtokvoszonyok, törvénykezési eljárás s a családi belélet, gazdasági s házi körülmények felvilágositására is nyújt tért, s alkalmat, s ezt a következőkben ismertetjük.

Bajony Benedek biharmegyei birtokosról, kinek neje Szapolyay hires vezére Bodó Ferencz leánya Anna volt, és hátra maradt fiai János és István és leánya Zsófiáról már megemlékeztünk. Bajony János és István egymás után örökösök nélkül haltak el, és János 1566-ban, végrendeletileg hugát Zsófiát tette a Bajony birtokok örökösévé. Ezen időben a gazdag Zsófia, már az egri várban katonáskodó hevesmegyei Pásztohy Jánosnak volt neje, kitől István, Zsigmond és Borbála gyermekei születtek. Pásztohy Jánossal neje Bajony Zsófia is Egerbe telepedett le, ki néhány évi együttlét után Pásztohy halálával özvegységre jutott. Az özvegy, Biharvármegyében levő

birtokait, és most már kiskoru gyermekei vagyonát is, férfias gondossággal és nagy körültekintéssel kezelte. Mindjárt özvegységre jutása alkalmával, az ellene sok felől tornyosuló támadások és bajok elháritására, birtokaiban biztositó és védő oltalom-levelet eszközöli ki Miksa királynál, ki parancslevelében 1572. nov. 11-én meghagyta Rueber János felvidéki és Ungnád Kristóf egri várgondnok és kapitánynak. hogy "Pásztohy János özvegyét, minden javai és jogaiban, bárki erőszakos és törvénytelen támadása ellenében, minden módon megvédelmezzék." 7) A peres megtámadtatásoktól azonban e királyi parancs sem tette mentessé, és özvegysége idejében 1573. év jun. 8-án vette kezéhez Egerben Báthory Miklós országbiró azon határozatát, hogy a királyi itélőtábla küldöttje Ferenczy András jul. 1-én Egerben meg fog jelenni: a Bajony Benedek-féle jószágból a Boda István és Thibay Benedeket illető résznek kihasitására. Ez időben ment férjhez a gazdag özvegy ismét egy egri vitézhez, szintén Hevesmegyében birtokos Kenderessy Boldizsárhoz, Ungnád várnagytársához Egerben. Uj férjével sem élvezhette sokáig az együttlét örömét, pár év mulva Kenderessy is elhalt; egy kis leányt Máriát hagyva hátra, az özvegy szaporodó anyai gondosságának növelésére, mely most már a Bajony és Pásztohy javak mellett, a Kenderessy birtoknak kiskoru leánya javára kezelésével öregbedett. Ennyi gondot megosztandó ment férjhez ujra 1578-ban most harmadszor is egy egri vitézhez, nemes Szerényi Mihályhoz, kit még Verancz idejéből, török fogsága esetéből ismerünk. Férjhez menetelével igyekezett első sorban Kenderessytől származott leánya javait rendezni. 1578. Jul. 18-án e czélból

az összes Kenderessy hevesi és pestmegyei birtokok felosztása foganatba vétetett. Hevesmegyében Kakat és Kénderes, Pestmegyében Vattia, Alberti, Kartal, Ságh voltak az érdeklett birtokok. Mária kis leányának joga érvényesitésére, az anya kivánságára, keresztlevél hiányában 1579. okt. 5-én az egri káptalan által kiadott bizonyitványban igazoltatik, hogy ez időben a bemutatott kis leány Mária, szemmel látólag megalapitva, két éves volt. 8) 1582-ben ismét vétetett fel ily szemle, ugyancsak az egri káptalan által, mely időben 3-4 évesnek találtatott. 1589-ik évben pedig a szepesi káptalan által állitatott ki egy ily korévről szóló bizonyitványt, melyben ez időben 12 évesnek van feltüntetve. Ugy látszik Kenderessy Mária illetékes öröklési joga vonatott kétségbe, és e végből kellett korévének bizonyitását e módon eszközölni.

Keresztelési anyakönyvek a kath. egyház körében már a 16-ik században használatban voltak, habár nem mindenütt. A veszprémi dioecesisben 1515-ik évben rendeltetett meg, hogy "minden plebános vezessen egy regestrumot, melybe beirja a keresztelt nevét, szüleit, a keresztelő szüléket, évet és napot, hogyha szükség lenne, tudni lehessen a lelki rokonságot, és a megkereszteltnek évét, és e könyv maradjon az egyházban." 9)

Az egri egyházmegyében azonban, ily .anyakönyvek ekkor aligha vezettettek. Ennek hiányában, szükség esetében, a leirt módon állapitották meg egyes egyénnek korévét. Anyakönyvek használata csak a 18-ik század közepén lett általánossá.

III. Időmultával Bajony Zsófiának Pásztohy Jánostól született fiai Zsigmond és István, és leánya Borbála követelték apai örökségöket, mely osztályügy 1583. év szept. 20-án Egerben általok választott, akkor "fogottnak" nevezett biróság által fejeztetett be. A három gyermek és az anya ez időszerint Szerényi Mihály kassai vice-kapitány neje, az egri vár tisztjei, Hevesmegye szolgabirái és Egervárosa birájából álló szabadon választott biróságot kértek fel, hogy apjok Pásztohy János vagyonát köztök osszák fel. A felkért vagy "fogott" birák voltak: jászapáthi Horváth János, Fodoróczy György, Rédey Pál, Bessenyey Gyöygy, Velez Gáspár, Pataki Miklós, Nádasdi János, Danch Pál, Széky Péter és Pál, Horváth Gergely, Belleny László, Szunyogh György, "ő felsége Rudolphus császár vitézlő hivei." Továbbá Nathkai Szabó András szolgabiró, Török András, Erdőhegyi Boldizsár, "és az egri főbiró Szabó Sebestyén" több esküdt személyekkel. Ezen biróság az emlitett napon Egerben, Pásztohy János házában összeülve kimondotta: hogy az egri kőház kertek, szőlők és a házhoz tartozó földek, négy részre osztatnak a három gyermek és az anya között egyenlően, mert ezek szerzett birtokok. A pásztói jószág ősi birtok, a két fiu tulajdonába száll. Az anya jegyajándéka 200 frt, ugy a leány testvér kiházasitására forditott összeg, a birtokból az anyának kifizetendő. Az arany és ezüst-nemüekre nézve az mondatott ki, hogy a lószerszámfélék a fiuké, a többi minden a két fiu és az anya közt osztandó meg. A leány, kiházasitáskor megkapta a maga részét. Ezen itélet 200 frt birság terhe mellett tétetett kötelezővé. A felek mindannyia megnyugvással, fogadta.

IV. Szerényi Mihálynak neje Zsófia asszonytól gyermeke nem maradt. Harmadik férje, szépen szerzett vagyonáról, melynek főbb részei Boldogkővára és tartozékai, Hevesmegyében Taksonynak fele, Varsány puszta, Kövesdnek negyed része, továbbá Zemplén, Abauj és Pestmegyében több részbirtokok, - örökös hiányában 1591-ben ugy kivánt intézkedni, hogy mostoha leányát Kenderessy Máriát vegye nőül Szerényi Ferencz testvéröcscse, és minden birtoka szálljon reája. E házasságot azonban Zsófia asszony ellenezte, mire Szerényi Mihály végrendeletet tett, melyet 10 éven keresztül folyton változtatott; mig végre 1599-ben megállapitván, 68 éves korában meghalt. E szerint vagyonát Szerényi Ferencz öcscsére, és Boldogkő egy része haszonélvezetét nejére hagyta, mig nevét viselni fogja. Ezen végrendelet ellen özvegye Zsófia asszony 1600. év jan. 13-án az egri káptalan előtt tiltakozást jelentett be.

Szerényi Mihály végrendeletének 1591. évben irott codicillusában érdekesen sorolja elő: hogy a "fejedelmeket 19 éves korától szolgálja, 40 éven át, és a mije van, azt mind, részint örökölte, részint szerzette; ex gratia, ez ideig soha semmit nem kapott. Ferdinand császár idejében kilencz évig volt Egerben, 50 lóra való hadnagyságban, holtig szolgálta Maximilian királyt, és most Rudolfot." Ez időben kassai várkapitány volt. Midőn Hatvan 1596-ban visszafoglaltatott, Szerényi hagyatott ott várkapitánynak. Halála előtt 1599. febr: 15-én Pozsonyban irott, legutolsó végrendelében, erkölcsi utmutatást is foglal be öcscse Szerényi Ferencz részére: "hogy Verfelét, (talán Ferbli?) kártyát, házsártot, soha pénzbe ne játszék, ha azt akarja, hogy isten a mi kevés jószágot adott, kezéből ki ne csuszszék." 10) Tehát a hazard kártya játék, már akkor veszedelmes eleme volt az erkölcs és vagyonrontásnak.

Bajony Zsófiát Szerényi Mihálylyal kötött házassága után 1587-ben az a baj sujtotta, hogy sógornői Bebek Zsuzsanna Báthory Istvánné és Bebek Judith Kendy Ferenczné, biharmegyei bajoni várát mindenestül, az erdélyi fejedelem védnöksége alatt elfoglalták, és egymás között megosztották, miután ehhez Bathory Zsigmond fejedelem donatióját is megszerezték, mely tény ellen az egri káptalan előtt tiltakozását fejezte ki.

V. Mint emlitettük, Bajony Zsófia fivérei után, a Bajony ingó és ingatlan javak örökösévé lett, és János testvére halála után 1566-ban, a talált ingókat leltár szerint vette át. E leltár az akkori házi eszközök, ékszerek és egyéb ingóságok milyenségéről ad kellő felvilágositást. Nevezetes, hogy a bajoni kastély egy egész külön tárháza, misemondó papi öltözékkel, számtalan értékesnél értékesebb selyem és atlacz kasulákkal, kelyhek és monstrantiákkal és egyéb oltári felszerelésekkel volt telve, az ottani egyházak és vidéki klastromok használatára. Nagyon valószinü azonban, hogy ezen egyházi felszerelések a váradi minoriták azon egyházi ingóságai lehettek, melyeket ezek a zavaros időben még 15á7. előtt, megőrzés végett a bajoni várba szállitottak. 11)

Az asztali felszereléseket illetőleg találunk e leltárban, kiválólag fontos részleteket. Az arany és ezüst kupák mellett, ezüst medenczék és korsók, sótartók, tálak, ezüst kanalak, villák találhatók. Bajony Jánosnak 16 aranyozott ezüst kupája, több serlege, 20 ezüst kanala, és két ezüst villája volt. A leltárban felvéve van "egy asztal-kés, kiben volt tizenkét prágai kés, az föli ezüstes." Az ezüst edények mellett mindennemü óntálak, tányérok és kannák; "két pinczetokban palaczkok tizenkettő, egyikben öregök másikban apróbbak," vannak feljegyezve. Ezek üvegpalaczkok voltak. Bajony János hagyatékában nevezetes: " egy farkasbőr keztyü, kinek a külső fele vidrabőrrel boritott volt."

Egy ily uri ház éléstára készletéről is fogalmat adhat e leltár, mely szerint a bajoni kastélyban volt készlet: tizenegy hordó bor, melyet "Péter Deák (a ház titkára) az Egervölgyén vett Tihameren és Tállyán, háromszáz forinton, kit az királ fia ü maga számára kiárultatott az bajoni jószágban." Volt több átalag eczet, bors, sáfrán, szegfü, nádméz, gyömbér, buza 600 köböl, árpa ezer köböl, zab

200 köböl, szalonna 25, ezenfelül 7 asztag buza, árpa, köles, zab; 800 juh, 45 borjas tehén, 832 disznó, 115 malacz, szántó ökör 10, több kalangya széna stb.

VI. Elbeszélésünk folyamán többször érintve van a női hozomány, illetőleg kiházasitás esete, melynek milyenségéröl egy nemesi családnál fogalmat nyujt Erdélyi Miklósné Károlyi Annával 1582-ik évben adott női felszerelések következő sorozata. Adatott nevezett Károlyi Annának "kis subának" nevezett felöltö, különféle bársony és atlaczból készitve 10 db; szoknyák atlacz és bársonyból, különféle, fekete, vörös, zöld, testszinü, kötött aranynyal perémezett 11 db; főkötők, aranynyal gyöngygyel gazdagon diszitve 10 db; különféle ezüstös és gyöngyös övek, ezüst mozsdó medenczéstől, öreg ezüst kanál 12, uj 20, egy fedeles ezüst pohár, két serleg, ezüst villa egy; ékszerek: rubinos, saphiros, smaragdos függők, 7 db arany láncz, 11. gyürü, két gyémántos, a többi egyéb drága köves. Fehérruhanemüek: gyolcs abrosz 12, sávos abrosz 8, lepedő 18, vászonlepedő 15, keszkenő 8, selyem paplan 2, szőnyeg 18. 12)

VII. Az akkori birtokszerzési módok egy nemét világositja meg Tur és Tisza-Varsány birtoklási esete, mely különösen az 1580-iki országgyülést is behatóan foglalkoztatta. E két birtok Derencheny Istváné volt, ki rnagtalanul halt el; de a birtokra Szerényi és Lorantfy Mihály igényt formáltak. A kincstár a birtokot, Kövér Ferenez egri provisornak, ki Derenchenyi özvegyét elvette, 3000 frtért nevére irta, és részére védelmi levelet állitott ki. A két igénylő sürgetésére a rendek nevezett évben panaszt emeltek az eljárás ellen, melynek eredménye az lett; hogy a kincstár kijelentette, hogy a kérdéses birtok tényleg átadatott ugyan Kövérnek, de az az igénylők jogait, és esetleges érvényesitését a rendes törvények szerint, miben sem érinti. 13)

---

1) NRA. fasc. 1718. n. l.

2) Muz. ltár liber instruct.

3) Orsz. lvtár. Limbus II. cs.

4) Muz. ltár liber instruct. 121-28. I.

5). Lásd. Adat. az egri egy. tör. III. füz.

6) Orsz. eml. 7. k. 148. 162. l.

7) Károlyi cs. ltára IV. k. 393-394. l.

8) "Prout animo metiri et visu considerari potuit duorum integrorum annorum comperta est" Károlyi cs. ltár IV. k. 415. l.

9) Péterfy concil. in llung. celeb. 255. l.

10) Károlyi Cs. ltára IV. 493-6. l.

11) károlyi cs. ltára IV. k. 298. l.

12) Károlyi cs. ltára IV. k. 429. l.

13) Orszgy. em. 6. k. 404. l.